2011. február 28., hétfő

Kifelé a sivatagból?

http://szegedma.hu/hir/szeged/2010/02/utazas-ajanlatok-a-tavaszi-szunetre.html
 
 Nem tudom, volt-e már példa arra, hogy a világ legmagasabb szintű fórumán hazáját képviselő diplomata elsírja magát, és a jelenlévő kollégái nagyon is emberi módon reagálva, azonnal segítő szándékkal siettek volna a vigasztalására. Most ez történt a Líbiai politikussal. Talán mégis repedeznek az emberek szívét borító páncélok...

2011. február 27., vasárnap

...mi van?

Csizmadia Zoltán: Szekér

Mert hogy is volt ez? Az embernek, ha meg akart élni, meg kellett teremteni az ennivalóját. Ehhez, meg kellett művelni a földet. Jó estben földje is volt, meg lova, ahhoz való szekérrel, meg egyebekkel, aztán ahogy kelt a nap ő is kelt, megetette az állatokat, aztán befogott, felült a szekérre, és kiment a földjét művelni. Miközben a szekér kereke forgott, forgott az ő agyának kereke is, meghányta-vetette magában a világ és a saját gondjait. Idő volt, csend volt, hát tudott gondolkodni is. Amíg a földet művelgette, megint csak gondolkodott, nem lévén senki, aki zavarta volna ebben. Ahogy figyelte, hogyan működik a világ körülötte, egy idő után rájött a törvényszerűségekre, amik az élet egyéb viszonyaira is igaznak bizonyultak, és a saját tapasztalatai által vált bölccsé. Józan parasztésszel szemlélte a történéseket. Olykor persze korlátolt és ostoba is lehetett, de ez minden egyéb esetben is így van.
Most hogy is van ez? Az embert felkelti egy szerkezet. Már attól rosszul van. Kinyitja a TV-t/rádiót, hallja a híreket, hol hányan, hogyan jártak szerencsétlenül, milyen megszorítások, problémák várják, ettől még rosszabbul van. Fél, hogy elkésik, mert "időre" oda kell érni, és ebben mindig van, ami megakadályozhatja. Idegesíti a párja, gyereke, aki szintén ideges, a közlekedők és sorolhatnám még. A munkahelyén a helyzet fokozódik. Pörgés, stressz, félelem, információ-zuhatag, amire reagálni kell, még egy perce sem jut arra, hogy egy önálló gondolata legyen. Estére kimerült, energiahiányos, semmire nincs ereje, csak leül, néz ki a fejéből, nézi a színes képeket, amik mozognak, és minden ellenállás nélkül engedi beáramlani a tőle idegen indulatokat, érzelmeket, amik egy idő után olyanokká válnak, mintha sajátjai lennének.
Kinek az életét éljük?

2011. február 26., szombat

A hajó és a tenger

 

A tenger és rajta a hajó szimbóluma közhely: "Evezz-evezz az élet tengerén"... stb. Mindenki érti a magányos, veszélyekkel teli utazás párhuzamát a saját életutunkkal.
"A tenger a szabadság, a határtalan tér a számomra (is), ezért vágytam tengerre szállni, még ha a hajó egyben rabság és kötöttség is." - olvasom Vajda János blogjában
Elgondolkodtam rajta: a hajón lenni bezártságot, korlátoltságot, a szabadság maximális hiányát jelenti, mert a hajón kívül, a nyílt tengeren életképtelen vagyok. A  hajón a rend fenntartása érdekében hierarchia uralkodik, vagyis a személyes szabadságom korlátozott, hát hiába van körülöttem látszólag a végtelen szabadság, mégis saját képességeim börtönébe vagyok zárva.
Az album képeit nézve óhatatlanul eszembe jut Richard Bach: Jonathan Livingston, a sirály c. könyve, ami nem másról, mint arról szól, hogy vélt vagy valós képességeink határain túl tudunk lépni.

2011. február 25., péntek

Lapát

http://www.cs.elte.hu/algebra/
Így szokott ez lenni... Egy darabig úgy tűnik, hogy jó, meg szép, aztán egyszer a mennyiség átfordul minőségbe, máshová kerülnek a hangsúlyok, ami eddig tetszett, lassan bosszantó lesz, egy kiszámíthatatlan idő után pedig haragba fordul. Nem értem, hogy miért is láttam szépnek, amit szépnek láttam, miért nem figyeltem oda a jelekre, amik pedig mindig ott voltak, tudtam is, csak próbáltam nem tudomást venni róluk. Tudtam, hogy mit várhatok, mégis örültem neki.

2011. február 24., csütörtök

Utolsó felvonás

Paul Kolnik/New York City Ballet/Csajkovszkij: Diótörő/ Hópelyhek tánca

Remélem, hogy az utolsó, bár magam sem értem, miért nem zavar, még csak nem is bosszant, hogy egész nap, megállás nélkül hull a hó. Csak nézem a hópelyhek táncát -mázlista vagyok, ma nem dolgozom :) - és még somolygok is  titokban ezen a táncon tél és tavasz között, ami igazából nem is balett, hanem inkább egy drámai tangó. Épp ettől lenyűgöző...

2011. február 21., hétfő

:)

http://www.fanpop.com

Igaz, hogy politikáról csak elvétve szoktam e helyen megnyilatkozni, ám most kivételt teszek:
a világgazdaság jellegzetességeit tárta fel, nem akárhogyan!

2011. február 18., péntek

Üzenet

http://celebrate.digitalbrain.com/celebrate/community/celebrate/resources/Hungary/fizika/Feluleti%20hullamok/Interferencia/
A valamikori rend megbomlott.
Dobj egy követ a vízbe, látod a mintát, amit a vízbe vetett kő kelt. Ez csak a felszín, egy sík. Próbáld elképzelni a víz mélyén keltett hatásokat, aztán a hatások egymásra hatását. Add hozzá, hogy ez még nem a teljes skála, még ott van a visszaverődés, aztán a víz fölötti levegő tere, a szél, és ki tudja mi minden más. Minden hat egymásra, áthatja egymást, erősíti, kioltja, egy meghatározott rend szerint. Ha rend van, újra, és újra létrejön végül a harmónia. mert minden a kiegyenlítődésre törekszik.
Ha a rend megbomlott és már képtelen visszaállítani a harmóniát, akkor önmagát lebontja, és újraépíti az alapoktól.
http://back2natureblog.com/?cat=1

2011. február 17., csütörtök

Függő játszma


 Tükrök jönnek szembe, melyekben magamra ismerek. Próbálom letépni magamról ami hamis, ami hiábavaló. Annyira részemmé vált, hogy fájdalmas szabadulni tőle. Szomorúvá tesz, ahogy egyre pőrébbé válok. Sebhelyekkel, hazugságokkal, önbecsapásokkal szembesülök. 
Magányos játszma, míg áttetsző leszek.

2011. február 15., kedd

A művészet


Érdekes ez... Még mindig elcsodálkozom azon, ahogyan működnek a dolgok... 
Néhány napja, mióta Blogdogvagyok oldalán olvastam elmefuttatását arról, hogy művészet-e az, amit annak próbálnak tálalni, vagy egyáltalán mi lehet a művészet meghatározása jelen korunkban, folyamatosan készülök valamiféle hozzászólásra ez ügyben. Ma, pedig Artemis megörvendeztet egy hasonló beírással, mint amiről én is írni akartam. Olyan ez mintha a térben jelen lenne egy "program", egy adás, és azt az arra "ráhangoltak" veszik. :)
Mind a két írás más megközelítésből tárgyalja a témát, ám mindkettő nagyon érdekes!
Szerencsém volt, mert két éven keresztül Károlyi Zsiga volt a műv. töri tanárom. Akkoriban csak pár évvel volt tőlünk öregebb, ezért a közös kocsmázás is belefért a tanár-diák kapcsolatba. Nem hiszem, hogy ez ártott volna, sokkal közelebb kerültünk Hozzá, és ezáltal a művészetekhez is, mert Ő élte azt, amiről beszélt. Nos, Neki köszönhetek mindent, amit a modern művészetekről tudok. Meg tudott győzni a jelenünkben létező művészeti irányzatok, próbálkozások létjogosultságáról, ám azt gondolom, hogy a "valódi" művészet több kell legyen, mint ujjgyakorlat, tanulmány, újszerű látásmód, anyaghasználat, koncepció, egy téma minden irányból való körüljárása, vagy a végletek keresése. Ez mind technikai megnyilvánulás, és hiányzik belőle a lélek érintése.
Művészeti irányoktól függetlenül léteznek olyan alkotások, amik mélyen megérintenek.Aki valamilyen szinten foglalkozik alkotó tevékenységgel, ismeri azt az elfojthatatlan belső vágyat, késztetést, ami alkotásra ösztönzi. Ám ez mind kevés lehet, ha hiányoznak hozzá a megfelelő képességek. Valamiben mindenki jó. Ám a művész  olyan érzékenységgel rendelkezik, hogy rá tud hangolódni az "isteni" világra, és le tudja hozni, le tudja fordítani a mi világunk nyelvére azokat az információkat, amiket valahol mélyen mindannyian tudunk. Annak a világnak a csodái érintenek meg minket olyankor, amelyekre az alkotásokon keresztül újra emlékezünk. Ha ez létrejön, az művészet, és aki ezt létre tudja hozni, az a művész.

2011. február 12., szombat

Perpetuum mobile


Az ember először elhagyja a túllihegést.
A lihegést is elhagyja aztán.
Csak levegőt vesz szimplán,
és rájön, hogy működik úgy is.
A bölcs szíve tudja,
de rádöbben a végén az ostoba is:
levegővétele nélkül is fordul a Föld.
Ugyanúgy.

2011. február 9., szerda

Jó reggelt!

Vincent van Gogh: Pacsirta

Az embereket alvási szokásaik alapján két csoportba szokás sorolni: pacsirták és baglyok. Én tudvalevően a pacsirták nemzetségébe tartozom, ezért rosszallóan felhúzott szemöldökkel szoktam fogadni, amikor 11 óra tájban a rádióbemondó ilyentén kijelentést tesz: "jó reggelt kívánunk most ébredő hallgatóinknak!".
Azzal érvelek, hogy ha éjszakai lények lennénk, akkor a teremtésben/evolúcióban bizonyára kifejlődött volna az összes olyan tulajdonságunk, ami fölöslegessé tette volna a villany feltalálását. Lehetne itt most vitatkozni e találmány jó és rossz vonzatairól, de most nem az a célom. Arról is lehetne beszélni, hogy miért értékesebb az éjfél előtti alvás, és mennyivel dinamikusabbak a nap ébredésekor jelen lévő energiák / ld. az ősi népek napköszöntő rituáléi /, ám tény és való, hogy nem vagyunk egyformák, és ez jó. Nem egy időben ébredünk, mindenkinek megvan a saját ritmusa.
Mivel megint belebotlottam a Geoffrey Hoppe által leírt ébredési szimptómákba, és mivel véletlenek nincsenek, csak szinkronicitások, úgy döntöttem, hogy újra beszélek az "ébredésről", - ami alatt jelen esetben az emberiség tudatossá válását értem - bár már többször is megtettem.
Jómagam néhány éve az összes tünetet megtapasztaltam magamon, jól emlékszem, a riadalomra és a bizonytalanságra, ami vele járt. Amikor rátaláltam az itt leírtakra, lényegében elkezdődött az új életem.
Szerettem volna, ha nem kell ide kitenni az egész anyagot, csak az elérhetőséget, de nem tudtam megcsinálni :) !
/ Időnként felbukkan a szőke nő./

Ébredő isteniséged tizenkét jele
Geoffrey Hoppe és Tóbiás szerint
1. A test sajgásai és fájdalmai, különösen a nyakban, a vállakban és hátban. Ez az intenzív DNS változások következménye, amint a ``Krisztus mag'' ébred benn. Hamar el fog múlni.
2. Minden látható ok nélküli mély benső szomorúság. Elbocsátjátok a múltatokat (a mostani életét és a többiét is) és ez az oka a szomorúságnak. Ez ahhoz hasonló, mint amikor elköltöztök egy régi házból - ahol évek hosszú során keresztül éltetek - és egy teljesen újba költöztek be. Amint beköltöztök az új házba, fellép egy szomorúság, mivel a régiben maradnak az emlékek, energia és a tapasztalások. Ez is hamar el fog múlni.
3. Sírás minden látható ok nélkül. Hasonlóan a fenti második szimptómához. Nagyon jó és egészséges hagyni, hogy a könnyek szabadon folyjanak. Segíti a régi energia távozását. Ez is hamar el fog múlni.
4. Hirtelen megváltozó állás vagy karrier. Nagyon általános szimptóma. Amint változol, a dolgok éppen úgy változnak körülötted. Ne rágódj azon, hogy mindjárt megtaláld magadnak a ``tökéletes'' állást vagy karriert. Ez szintén hamar el fog múlni. Átalakulóban vagy és még jó pár állás és munka végzése van előtted, amíg megtalálod valóban a szenvedélyednek megfelelő munkahelyet, karriert.
5. Kivonulás a családi kapcsolatokból. A biológiai családodhoz a régi karmád alapján kapcsolódtál. Amikor kiugrasz a karmikus ciklusból, a régi kapcsolatok béklyói eloldozódnak. Ez olybá tűnik, hogy elsodródsz a családodtól és a barátoktól. Ez is hamar el fog múlni. Majd, egy bizonyos idő után, amennyiben ez megfelelő a számodra egy teljesen új viszonyt alakíthatsz ki velük. Habár, ezek a kapcsolatok már az új energián alapszanak és már nem terhelik karmikus terhek.
6. Fura alvási szokások. Mondjuk, minden éjjel felébredsz hajnali kettő és négy óra között. Nagyon nagy munka folyik ilyenkor rajtad és emiatt gyakran felriadsz egy kicsit ``szusszanni''. Nem kell emiatt aggódni. Ha nem tudnál újból elaludni, inkább kelj fel és csinálj valamit, mint sem álmatlanul feküdj az ágyadban és emberi dolgok miatt aggódj. Ez is hamar el fog múlni.
7. Intenzív álmok. Ezek lehetnek háborús és csatározós álmok, üldözéses és rémekkel teli álmok. Szó szerint kiszabadítjátok magatokból a régi energiát és a múlt ezen energiái gyakran mint háborúk, rohanó menekülések és rémek gyanánt szimbólizálódnak az álmaitokban. Ez is hamar el fog múlni.
8. Fizikális tájékozódási zavarok. Bizonyos pillanatokban igen talajt vesztettnek érezheted magad. Ott fogsz állni egy ``térbeli kihívásban'' azzal az érzéssel, hogy képtelen vagy szilárdan megvetni a lábad a talajon, vagy úgy, mint ha egyszerre két világban élnél. Amint tudatosságod átvált az új energiába, a tested néha lemarad ettől. Tölts több időt a természetben, hogy az elősegítse az energia megalapozódását benned. Ez is hamar el fog múlni.
9. Fokozódó ``belső beszéd''. Úgy fogod találni, hogy egyre többet beszélgetsz az Éneddel. Hirtelen arra leszel figyelmes, hogy már harminc perce elmélyült beszélgetésbe bonyolódtál saját magaddal. Egy teljesen új szintű kommunikáció nyer teret a lényedben, kezded megtapasztalni magadban a saját magaddal való beszélgetés jéghegyének a csúcsát. A beszélgetés egyre csak fokozódik, egyre folyékonyabbá fog válni, egyre összefüggőbbé, egyre bensőségesebbé. Nem őrültél meg, csak mint Saumbra belépőben vagy az új energiába.
10. A magányosság érzése, még ha társaságban is vagy. Egyedül érezheted magad és eltávolodhatsz másoktól. Érezhetsz vágyat arra, hogy ``messzire repülj'' csoportoktól és tömegektől. Mint Saumbra, egy szent és magányos ösvényen jársz. Amint a magányosság érzése növeli a szorongásod, egyre nehezebbé válik a többiekhez való viszonyod. A magányosság érzése kapcsolható ahhoz is, hogy a segítőid elmentek, itt hagytak magadra. Ők ott voltak veled mindig, az összes életedben, az összes utadon. Itt volt az ideje annak, hogy elmenjenek, hogy biztosítsák a helyet számodra, amit kitölthetsz az isteniségeddel. Ez is hamar el fog múlni. Az űr benned ki fog töltődni a Krisztus tudatosságod szeretetével és energiájával.
11. A szenvedély teljes hiánya. Érezheted magad teljesen érdektelennek, csak egy kevés vagy semmilyen vággyal sem az iránt, hogy bármit is tegyél. Ez teljesen oké is így, ez csak része a folyamatnak. Töltsd el ezt az időt avval, hogy nem csinálsz ``sem-mit''. Ne küzdj magaddal emiatt, mivel ez is hamar el fog múlni. Ez hasonlít ahhoz, mint amikor újraindítanak egy kompjútert. Mielőtt egy jóval kifinomultabb szoftvert töltenének fel rá - jelen esetben az új Krisztus mag energiáját -, előbb le kell állítani a régi rendszert.
12. Nagyon mély vágy aziránt, hogy Haza térj. Valószínűleg ez a legnehezebb és a legnagyobb kihívást jelentő dolog a számodra az összes többi közül. Érezhetsz egy nagyon mély, mindent elsöprő vágyat arra, hogy elhagyd a bolygót és visszatérj az Otthonba. Ez nem egy ``öngyilkosságra hajlamos'' érzés. Nem haraghoz vagy kudarchoz kapcsolódik. Nem akarsz emiatt nagy felhajtást csapni, vagy jókora drámát kreálni magadnak vagy másoknak emiatt. Van benned egy csendes rész, ami egyszerűen csak Haza akar menni. Ennek az indítéka nagyon egyszerű. Befejezted a karmikus ciklusodat. Teljesítetted az erre az életre kötött szerződéseidet. Készen állsz egy teljesen új létidőre, miközben ugyanabban a testben maradtál. Ez alatt az átmeneti folyamat alatt, egy belső emlékezés ébred benned az iránt, hogy milyen is a túlsó oldalon a lét. Készen állsz-e egy újabb embert próbáló kalandra itt a Földön? Készen állsz-e arra, hogy szembe nézz annak a kihívásával, hogy belépsz az új energiába? Igen, valóban Haza térhetsz most. De ha már ilyen messze eljöttél, és ennyi, de ennyi élet után bűn lenne itt hagyni a befejezése előtt ezt a mozit. Mellesleg, a Szellemnek szüksége van rád itt, hogy segíts másoknak is átkelni az új energiába. Szükségük van egy humán kalauzra, pont olyanra, mint Te, aki már megtette az utazását a régi energiából át az újba. Az ösvény, amin jársz, lehetővé teszi azt, hogy az Új Istenember Tanítójává válhass. Amikor magányos és sötét az utad néha, emlékezz arra, hogy soha sem vagy egyedül.

2011. február 6., vasárnap

Kecsegtetés

 
Lovers at Chi Tou by Chi Wen

Én, ugye úgy vagyok a tavasszal, hogy egész évben azt várom. A mai nap pedig minden porcikájában tele volt apró kecsegtető ígérettel. Koslató kandúrok és kóbor kutyák tűntek fel a utakon és a kertekben, szerintem a macskahölgyünk már túl van mindenen, a hangyák raja pedig első nagy háborúját megvívta a konyhánk egyik fala tövében. Belül. Persze nem győzhetett egyik fél sem, mert a történelem nagy vívmánya lecsapott rájuk. Sajnos még nem sikerült elég toleranciát kifejlesztenem az élővilág minden képviselőjével szemben. A békákat még csak-csak kihordtam lapáttal, de egy egész hadsereget (kettőt!) ráadásul ilyen apró kiszerelésűt nehezebben kezeltem. Most jut eszembe, hogy alkalmazhattam volna a porszívót is, de már mindegy. Holnap reggel majd úgyis azzal kell örök nyughelyükre segítenem az áldozatokat.
A tavasznál maradva pedig elmondhatom, hogy 4-5 óra alatt elillant majdnem az összes hó, pedig volt még gazdagon. A nemes hóvirág már karácsony után tévedésben volt, amihez csatlakozott egy hatalmas meztelen csiga is, aki úgy döntött, hogy tesz egy extrém kirándulást december végén, a vadlibák gágogásától kísérve.
Két hete utazásomkor pedig megállapítottam, hogy a fűzfák ágvégei színesednek, hát nem lehet messze az idő. Bár, ki tudja?

2011. február 3., csütörtök

Én és te

Horacio Cardozo: Plenty of Emptiness

Különös érzés a másik reakcióiban annyira magamra ismerni, hogy hihetetlennek érzem a tényt: egymástól teljesen függetlenül, önállóan létezünk mindketten.

2011. február 1., kedd

Díjbumeráng

Íme, a két bumerángdíj, ami úgy jött létre, hogy a meglepetés meglepetést szült. A részletek iránt érdeklődők  a Napébresztő és a Kristályprogram blogokban magyarázatot találnak, itt most csak annyit szeretnék hozzáfűzni,, hogy szívmelengető érzés, mikor a tisztelet és a szeretet kölcsönös.
Vári Zita tudta nélkül elindított a blogozás dús legelőire és azóta is inspirál és tanít. Köszönöm, hogy a Hajnalvárót is méltónak találtad erre a díjazásra! Mivel a másik blogomban igyekeztem leegyszerűsíteni a problémát, most szembesülnöm kell mindennel, amit ki akartam hagyni, egyúttal lehetőséget kapok arra, hogy megtegyem , amit sajnáltam, hogy kihagytam. Köszönöm, a tanítást!
Nos akkor, vágjunk bele:
Rácz Ildikó alias Csutkailda számomra etalon. Gyönyörű blogjai közül most a kevésbé ismertet, a Napkapu-t jelölöm a díjakra. A lényében jelenlévő harmónia, a keze alól kikerülő és körülötte jelenlévő szépség, az, hogy felhívja a figyelmünket a meglevő értékeink tiszteletére, mind csodálatra késztet.
A Fénylótusz Cs. Szabó Virág blogjában saját érzéseim, gondolataim köszönnek vissza letisztultabb, tökéletesebb formában. Mindig élmény olvasnom a bejegyzéseit. Mindkét díjat küldöm.
Dozvald János blogja a Blogdogvagyok mindig különleges szellemi csemege, egyedi színfolt, felfrissülés, vagy épp ellenkezőleg... :)) Abszolút kedvenc és kreatív, így illeti a két díj.
Küldök még négy Kreatív Blogger Díjat:
Verrasztó Tibornak a Mandalák és fölhangolt szavak-körutazás a végtelenbe blog alkotójának, a gyöngyökké érlelt gondolatokért. Remélem egyszer azért megszületik majd a tervből valami! :)
Bottyán Katalinnak, aki grafikusként, fotósként, költőként, és sorolhatnám még, azt bizonyítja számomra, hogy az alkotó ember minden megnyilvánulása önmaga kiteljesedése. Csodálatos világ amit létrehozott!
Magura Zsuzsa blogja a Mandala - Neked! Külön köszönet az új varázsjelek megalkotásáért! Zsuzsa könyve, a TEReMtÉSZET kiskönyve, ami nekem nagy élmény volt, sajnos, ahogy látom, jelenleg nem elérhető.
Külön öröm számomra, hogy a Roadwalkers duo tagjai igen jó és különösen közeli ismerőseim :). Kreativitásukhoz nem férhet kétség!
Hogy ne legyen fáklyásmenet, itt vannak a kötelezettségek, amennyiben valaki úgy dönt, hogy lubickolni akar a dicsőségben:
A Kedvenc blog díj feltételei:
1.- Írj egy bejegyzést, amelyben kiteszed a Liebster Blogképet,és másold be ezt az útmutatót!
2.- Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, és add meg a bejegyzésed elérhetőségét,
3.- Ezután gondolkodj el, melyik 3-5 blog, amelynek továbbítani szeretnéd, linkeld be őket a bejegyzésedbe, és értesítsd egy hozzászólásban a jelölésről,
4.- Tehetséges, kezdő blogolókat részesítsd előnybe, ne olyanokat,akiknek több mint 100 követőjük van.

A Kreatív Díj feltételei:
1.-A díjat meg kell köszönni.
2.-A logót ki kell tenni a blogomra.
3.- Be kell linkelnem, akitől kaptam.
4.-Tovább kell adnom 7 embernek.
5.- Be kell linkelnem őket.
6.-Megjegyzést kell hagyni náluk.
7.-El kell árulnom magamról hét dolgot.

Mivel eddig csak jókat árultam el magamról, most árnyaltabb leszek:
Halogatok. Nem szeretek olyan dolgokat csinálni, amik újratermelik magukat. Szeretek olyan dolgokat csinálni, amiknek látszólag semmi értelme. Nem bontom fel a hivatalos leveleket. Ha muszáj, mindent meg tudok csinálni. /Majdnem/ Nem tudom megjegyezni a számokat, különösen, ha árakról van szó. Utálok vásárolni.
Akkor talán én a magam részéről meg is tettem mindent. Remélem mindannyian jó játéknak fogjátok fel, és szeretetem és megbecsülésem jeleként értékelitek!