2011. augusztus 19., péntek

Csoporttudat

blog.xfree.hu
 
Csak gyakorolni kell! 
Tudom, hogy nehéz alkalmat, időt, hangulatot találni egyszerre ahhoz, hogy ráhangolódjunk a másikra, bár én könnyebb helyzetben vagyok, mert a munkám által folyamatosan adott a lehetőség.
Mit mondjak? Jó játék. Bár, meg kell mondjam, teljes odaadást igényel. Ilyenkor az ego, az éntudat elvész, nem érdekes, mert minden figyelmem a másikra irányul. Teljesen nyitott vagyok minden információra, elvárás  nélkül. Befogadó vagyok, mint egy vevőkészülék, és én csodálkozom a legjobban a beérkező adatokon.
Csodás dolog belépni a másik világába, ráérezni az érzelmeire, félelmeire, vágyaira, örömeire.
Erre mind képesek vagyunk!
Képzeljük el azt a világot, amikor "összedudjuk a fejünket", egymásrahangolódunk, és érezzük egymás gondolatait, vágyait, szándékait, elképzeléseit, és ezzel a képességgel, nagyon finom hangolások által, az összeadódó szándékok hatására létrejön egy olyan dolog, ami egy ember elképzelése alapján csak "egy" lenne,  de a résztvevők száma által hatványozódhatna akárhányszorossá!
A világunk erre tart. Csak rajtunk múlik, mikor jutunk el a megvalósuláshoz!