2009. augusztus 21., péntek

Fénymunkás


"Meg kell őrizned szíved tisztaságát, s lámpásodat az Úr oltárán lobogó tűzzel kell meggyújtanod. Amikor aztán lámpásod mindent megvilágosító lánggá változik, amikor te magad is élő fáklya leszel,
az ember tisztábban fog látni."
Lévi H. Dowling: A Vízöntő evangéliuma

Nem vagyok vallásos ember. Nem vagyok híve egyetlen vallásnak sem. Ezek mind az ember alkotásai. De hiszem mindazt, ami minden vallásban közös, mert ez az igaz tanítás, ha úgy tetszik, ez az isteni örök igazság. Hiszem, hogy a világunk a fény felé halad, akkor is, ha most ez nem úgy látszik.

2009. augusztus 17., hétfő

ki érti ezt?


Mostanában mindenki arra panaszkodik, hogy fáradt, álmos, erőtlen. Semmire sincs ideje. Fáj a feje, válla, karja stb. Mindezt általában próbálják az időjárásra fogni. Igen, az idő jár. Ami van, az tarthatatlan, valaminek történni kell, így tovább nem mehet. Ezt olyanok is mondják, akik nem foglalkoznak, csak hétköznapi dolgokkal. Akik mással is foglalkoznak, azok tudják, hogy az idő nekünk dolgozik.

2009. augusztus 15., szombat

utazás


Ha úton vagyunk, -vagyis mindig- tudjuk-e honnan hová érünk?

2009. augusztus 14., péntek

Szóval, a hajnalvárás:


A kezdetek embere vagyok. Szeretek mindent, ami új, ismeretlen, meghódításra váró. Szeretem kipróbálni, hogy vajon meg tudom-e csinálni? Ha kiderül, hogy igen, már nem is érdekel igazán, elég, tudnom hogy megtudnám csinálni, ha akarnám, és már megyek is tovább. A születésem -a legnagyobb kezdet- is az év kezdetén, januárban történt. A másik fontos kezdet, a tavasz, a kedvenc évszakom. Azt szeretem, amikor már érezhető, hogy valami készül. Amikor a rügyek elkezdenek feszülni, és minden robbanás előtti állapotba kerül. Megváltoznak az ágak színei, másfajta felhők járnak az égen, föld és fű illattal telik meg a szél. Az egész természetet áthatják az új energiahullámok tömegei. Ha ilyenkor figyel az ember, érzi a zenét, amely a születő színek és formák érzetét hordozza. A csoda, amikor minden kibomlik, még csak ezután következik. A hajnal is ilyen. Készülő csoda, ami a napot hozza. Fényhasadás. Csend. Az ég párát bocsát a földre. A föld hálásan fogadja, majd a fölösleget visszaadja a felkelő nap sugarainak. Ég és Föld találkoznak, és megáldják egymást. Energiák fodrozódnak, áthatják egymást, mindenen átrezegnek.
Most van a hajnal.
Egy új korszak hajnala.
Ezért vagyok most itt.

2009. augusztus 4., kedd

felismerés:

Ahá!!! Rájöttem, hogy miként lettem blogger! Be akartam lépni a "Kristályprogram"-ba, és akkor jött ez az oldal, ami ma is, és én nem tudtam belépni, és akkor egyszercsak felajánlották, hogy írjak blogot... Vagy valami ilyesmi. A részletek ködbe vesznek, vagy homályba. A feledésébe. Az egy jó homály. Egyre többször élek vele.
Most hogy ezt így elolvastam, rájöttem, hogy tipikus szőke nő vagyok. Ez megint nem jött jól az egómnak, de mivel éppen háttérbe szeretném szorítani, ez lehet hogy épp a megfelelő módszer.
Azaz mégsem. Információim szerint a szeretet az, ami mindent megold, már pedig a cikizés az nem éppen szeretet. Szóval: kedves egóm! Nagyra értékelem, hogy megmutattad, milyen felszínes a gondolkodásmódom. Ha belegondolok, tényleg ilyen vagyok...
Akkor ez most ciki?
Mármint kinek ciki? Akarok én itt megfelelni bárkinek is? Szeretem, ha szőke nő vagyok, és rájövök erre.
A hajnalvárásról, és egyebekről újra csak később nyilatkozom

2009. augusztus 3., hétfő

Jééé! Blogger lettem!

Az egész nem is tudom hogyan történt... Egyszer csak megjelent a monitoron, hogy csináljak blogot, és én megpróbáltam. Ez lett belőle. Mint látható, nem vagyok valami túlképzett felhasználó, de igyekszem úgy tenni, mintha értenék hozzá. Ezzel a tevékenységemmel meglepően sok emberre hasonlítok, bár ezt az egom nem nézi jó szemmel, lévén mint minden ego, ő csakis nagyon különleges és egyedi óhajt lenni.
Hát, végül is sokszor eljátszottam már a gondolattal, hogy azt a sok burjánzó tűnődést formába kellene önteni... Ha valamit megfogalmazunk, akkor magunkban is letisztázzuk a jelentését, a fontosságát, láthatóvá, áttekinthetővé válik.
Sok emberrel kerülök kapcsolatba a munkám során. Sok sorssal ismerkedhetek meg. Ez természetesen rám is hatással van, engem is formál. Sokat tanultam mások életéből. Mindenekelőtt láthatóvá válik előttem, hogy milyen módszerekkel tesszük tönkre saját életünket, és egyben a másokét is, mivel minden mindennel összefügg, mivel minden EGY.
Azt hiszem okoskodni fogok leginkább -azt nagyon tudok-, történeteken keresztül, amik velem, vagy másokkal megesnek. Hogy miért várom a hajnalt arról majd később.