2011. július 30., szombat

Most

http://scalablecity.net/gallery.html

már csak befelé vezetnek utak...

2011. július 27., szerda

Búcsú ÖNSAJNÁLAT-tól

http://fineartamerica.com/profiles/william-h-ravell-iii.html
ÖNSAJNÁLAT  nevű mentőcsónakom már középiskolás koromban végzetes léket kapott. Jótanuló, szorgalmas osztálytársnőm sírva fakadt a tábla mellett, mert nem sikerült a felelete. Szépemlékű matek tanárom erre azt találta mondani: "Na, most aztán sajnáld magad! Úgysem sajnál senki úgy, mint te magadat!"
A hallottak igazsága engem is szíven ütött, mivel gyakran játszottam azt, hogy engem mindenki csak bánt, engem senki sem szeret, én pedig szegény, kiszolgáltatott, tehetetlen áldozata vagyok a világnak, meg a körülöttem élőknek. Egészen addig ez egy jó játék volt. Önfeledten bele lehetett feledkezni, jókat lehetett bőgni, meg hasonlók. Attól kezdve minden megváltozott.
Valahányszor az illúzió vizeire kívántam szállni a túlélésem érdekében ÖNSAJNÁLAT-tal, alig távolodtam el a Valóság partjaitól, mint az Úr Hangja kezdett zengeni a tudatomban:
"Na, most aztán sajnáld magad!..."
Az egész játék el lett rontva.
Örökre...
Köszönöm, Tanár Úr!

2011. július 25., hétfő

A bennünk élő mesék

http://animesmusings.blogspot.com/2011/04/v-is-for-vortex-of-suckery.html
 
ősi kódok hordozói. Bár hétköznapi tudatunk nem tartja számon, mélyen bennünk nemzedékek által megélt tapasztalatok lenyomatait őrizzük. Ha találkozunk ezekkel az információkkal, valami rezonál bennünk, emlékezik, megborzongat, elvarázsol, mert tudjuk, hogy IGAZ!
Veres Mónika meséli el, hogy mi van az égre írva:
 

2011. július 22., péntek

Labdajáték

Napok óta egy gyerekkori labdajáték versikéje zsong a fejemben:
Egyenlőre
kétkettőre
háromhatra
hatkilencre
üsdkitízre
tizenegyre
gyertyatartó
 vaskoppantó

Mit jelenthet ez? Miféle ősi tudás őrződik általa? Megpróbáltam központozni és értelmezni:

EGYENLŐRE:

KÉT-KETTŐRE,
HÁROM HATRA,
HAT KILENCRE.

ÜSD KI TÍZRE!

TIZENEGYRE:
GYERTYATARTÓ,
VASKOPPANTÓ!

2011. július 19., kedd

Idők


Most mondja azt valaki, hogy minden a régi!..:)
Pontosítok: ezek után a viharok után van olyan ember aki azt gondolja, hogy csak a szokásos dolgok történnek körülöttünk?

http://www.terhirado4.eoldal.hu/fenykepek/independence-day---2011-jul-18/

Nekem akkor is ez a kedvencem! :)


Az meg a ráadás, hogy talán már a Nibiru/Marduk/X Bolygó is megfigyelhető értő és kereső szemeknek. Annak idején azt olvastam, hogy az északi féltekéről kb. 2011 novemberétől már szabad szemmel is látható lesz. Ha a felvétel valódi, akkor van esélyünk rá, hogy egyszerre lássunk két napot az égen.
A mostani felvétel Oregonban készült:
http://www.youtube.com/blueskyg1#p/f/0/cf4CoZDXNOQ
Bővebb információ a Földicsillagok főoldalán

2011. július 16., szombat

Minta


Ha belemerülök a hétköznapok történéseibe, hajlamos vagyok azt hinni, hogy meghibbantam, amiért olyan gondolataim vannak, amilyenek vannak. Egyre inkább úgy érzem, hogy két egymástól teljesen eltérő ritmusra, erkölcsre, megközelítési módra üzemelő világban létezem. A két világ egyre jobban távolodik egymástól, és én egyik lábammal a parton, másik lábammal a csónakon, csúszok széjjel, és menthetetlenül csobbanni fogok.
Mindeközben találkozom olyan információkkal, amik megerősítenek abban, hogy alakulóban van a minta, ami először a szellemi/gondolati síkon jelenik meg, és csak kevesen érzékelik, majd fokozatosan átminősül, anyagiasul.
Új kezdet formálódik, vagy új forma kezdődik.
A mi dolgunk a megvalósítás.

2011. július 11., hétfő

Befelé nyíló kapu

by Sarah Hornsby

Mindannyian másképpen érkezünk meg a belső utakra nyíló kapuhoz. Az is lehet, hogy már többször is elértünk idáig, de sosem léptünk át rajta, csak belestünk, aztán vagy nem tűnt elég hívogatónak amit épp láttunk, vagy épp elrettentett, és gyorsan visszacsuktuk. Inkább kerestünk egy kerülőutat, mit sem sejtve arról, hogy minden út elkerülhetetlenül ehhez a kapuhoz vezet.
A belső utak felfedezéséhez, bejárásához csendre van szükségünk. Talán azért tűnik olyan nehéznek belépni belső világunkba, mert a külvilág folyton zajong, hivalkodik, elvonja a figyelmünket.
Ülj csak le egy nagy forgalmú bevásárló központban, és próbáld kívülállóként figyelni, mennyi inger ér folyamatosan, egy időben: mozgás, fények, színek, hangok, illatok, érzelmek. Egy nagy-nagy kavarodás, amit az agyunk őrületes tempóban próbál analizálni, folyton új és új ingerekre fókuszálva. Persze a gyakorlottak ilyen közegben is képesek elvonulni belső csendjükbe, de ők már máshogy látják környezetüket.
Legkönnyebben akkor jutunk át a kapun, ha egyedül vagyunk, - lehetőleg a természetben - és csak szemlélődünk minden cél nélkül, mondhatni "csak nézünk ki a fejünkből". A történések átfolynak rajtunk, nem érintenek meg, nem késztetnek reagálásra. Az agy kikapcsolva, saját létezésünk a középpont, a tengely, amely körül ez a világnak nevezett szemfényvesztés áramlik. Nem kell hozzá drog, sem semmilyen szer, elég csak átlépni a lényünk belső világába vezető kapun.
Azt gondolnánk, hogy ha elindulunk befelé magunkba, intim, szűk helyen találjuk magunkat, ehelyett a tágasság határtalan érzete fogad. Határtalan és ragyogó. A lélek kibújik a test szűk behatároltságából, és megtapasztalja a kiterjedést, az örömöt, a nyugalmat, az elfogadást, a biztonságot. Szabad és lebegő. Hasonlót talán az álomba zuhanás előtti utolsó éber pillanatokban érzünk, de ez bármeddig fenntartható.
Ha az utazó kellőképpen feltöltődött, felébredhet a kíváncsisága, szeretne továbblépni, felfedezni mi van még az eddigi tapasztalásokon túl. Bármerre indulunk is, mindig önmagunkkal fogunk találkozni. Felbukkanhat bárki, az mi magunk vagyunk /voltunk-leszünk/ különböző élethelyzetekben, korokban, megélésekben. Fel kell ismernünk az összes aspektusunkat, elfogadni, magunkba olvasztani, feloldani, átszeretni.
Ha akarom kaland, ha akarom munka. Kitartást és türelmet igényel. Az önmagunkkal való szembenézés nem mindig kellemes. Sokszor "megzakkanthatja" az embert. Jó tudni, hogy minden szembenézés lehetőség arra, hogy régtől magunkkal hurcolt, megoldatlan problémáinkat, fájdalmainkat fel tudjuk ismerni, le tudjuk tenni, fel tudjuk oldani. 
Megszabadító, felszabadító élmények ezek, amelyek egyre közelebb visznek a teljesség megéléséhez.

2011. július 7., csütörtök

Ajánló

kanjizafilm.blogspot.com

Ha úgy vagy, ahogy én éppen nagyon nem, vagyis éppen unatkozol, ellátogathatsz erre az oldalra: 

2011. július 5., kedd

Megméretés

ehow.com
 
Valójában mindegy, mit hiszel magadról. Valójában mindegy, mit hisznek rólad mások. 
Amikor szembesülsz egy történéssel, a reakcióid beazonosítanak. Amíg újra és újra találkozol ugyanazzal a történéssel, addig csak a saját körödben cirkálsz.
Minden mást hinni illúzió.