Ha belemerülök a hétköznapok történéseibe, hajlamos vagyok azt hinni, hogy meghibbantam, amiért olyan gondolataim vannak, amilyenek vannak. Egyre inkább úgy érzem, hogy két egymástól teljesen eltérő ritmusra, erkölcsre, megközelítési módra üzemelő világban létezem. A két világ egyre jobban távolodik egymástól, és én egyik lábammal a parton, másik lábammal a csónakon, csúszok széjjel, és menthetetlenül csobbanni fogok.
Mindeközben találkozom olyan információkkal, amik megerősítenek abban, hogy alakulóban van a minta, ami először a szellemi/gondolati síkon jelenik meg, és csak kevesen érzékelik, majd fokozatosan átminősül, anyagiasul.
Új kezdet formálódik, vagy új forma kezdődik.
A mi dolgunk a megvalósítás.
Értem mire gondolsz, én is csúszok szét néha.
VálaszTörlésNa, ez az, ami megnyugtat, hogy van így más is! :)
VálaszTörléshttp://www.youtube.com/watch?v=DY-Fz_FhS38
VálaszTörlés