2010. június 3., csütörtök

Földindulás


A katasztrófa teljesen váratlanul tört rá az ott élőkre, és kivédhetetlen volt. Minden, ami addig az otthont, a biztonságot jelentette, szinte nyomtalanul eltűnt a föld színéről, nagyon rövid idő alatt. Az ismeretlen erő gyakran tövestől tépte ki a lakóhelyeket, volt, hogy lakójukkal együtt a levegőbe repítette, majd valahol újra a földre dobta. A pusztítás nyomán gyakran a föld is föl-fölszakadozott. Sokan eltűntek, a megmenekülők értetlenül és kábán néztek körül a pusztaságban.
Próbáltam segíteni nekik szellemi közvetítés által, hogy félelemre semmi ok! Minden azért történik, hogy valami sokkal szebb, tökéletesebb jöjjön létre a terv részeként.
Ebben az évben még nem volt időm a ház végi terület rendbetételére. Sűrűn benőtte az ibolyalevél, a folyófű, a rózsa mellett vadhajtások törtek a magasba. Kitisztítottam mindent, ami nem volt odavaló. Majd, ha az idő megengedi, felkapálom, és virágpalántákat teszek bele. Szegény rovarok, csigák, giliszták, bocsi!
A Teremtő is így művelheti saját birtokát.