Parachutes by kle1222's
Engedj el mindent, szálljon a széllel!
Magaddal hurcolt terheid
mint sötét árnyak,
oda építik fészküket,
hol legsebezhetőbb a tested.
Hiedelmeid ketrece
csupán, ami magába zár.
Mért hiszed azt, hogy most is igaz,
amit valaha annak véltél?
Az életünk úgy változik,
mint a lezúduló vízesés,
ami magával ragad, áramlik,
önmaga marad, de sosem ugyanaz.
Ki a megmondhatója, hogy Isten szándéka
mi volt?
S vajon ma is ugyanaz?