2010. június 25., péntek

Megfelel?


Gyanútlanul jövünk a világra. Öntudatosan, bizalommal telve, abban a hitben, hogy önvalónkért szeretnek minket.
Aztán lassan, lépésről-lépésre megtanuljuk, hogy csak akkor vagyunk szeretve, ha megfelelünk. Mindig éppen annak, akivel kapcsolatba kerülünk. Hihetetlen mennyiségű energiánkat pocsékoljuk el arra, hogy megfeleljünk.
Tegyünk egy próbát!
Állj a tükör elé, nézz a szemedbe, és mondd magadnak:
SZERETLEK ÉS TISZTELLEK AZÉRT, AKI VAGY!
Ha nehezedre esik megtenni, érdemes elgondolkozni rajta, hogy hol tartasz, és mi juttatott idáig?
Amikor én megcsináltam ezt a próbát, már csak nyomokban emlékeztettem egykori önmagamra.
Másfél évtizede, hogy próbálom újraépíteni magam a megtalált darabkákból. Az is lehet, hogy amit építek, az teljesen új.
Csodálatraméltó vagyok! 
Mind csodálatra méltóak vagyunk!