2011. február 9., szerda

Jó reggelt!

Vincent van Gogh: Pacsirta

Az embereket alvási szokásaik alapján két csoportba szokás sorolni: pacsirták és baglyok. Én tudvalevően a pacsirták nemzetségébe tartozom, ezért rosszallóan felhúzott szemöldökkel szoktam fogadni, amikor 11 óra tájban a rádióbemondó ilyentén kijelentést tesz: "jó reggelt kívánunk most ébredő hallgatóinknak!".
Azzal érvelek, hogy ha éjszakai lények lennénk, akkor a teremtésben/evolúcióban bizonyára kifejlődött volna az összes olyan tulajdonságunk, ami fölöslegessé tette volna a villany feltalálását. Lehetne itt most vitatkozni e találmány jó és rossz vonzatairól, de most nem az a célom. Arról is lehetne beszélni, hogy miért értékesebb az éjfél előtti alvás, és mennyivel dinamikusabbak a nap ébredésekor jelen lévő energiák / ld. az ősi népek napköszöntő rituáléi /, ám tény és való, hogy nem vagyunk egyformák, és ez jó. Nem egy időben ébredünk, mindenkinek megvan a saját ritmusa.
Mivel megint belebotlottam a Geoffrey Hoppe által leírt ébredési szimptómákba, és mivel véletlenek nincsenek, csak szinkronicitások, úgy döntöttem, hogy újra beszélek az "ébredésről", - ami alatt jelen esetben az emberiség tudatossá válását értem - bár már többször is megtettem.
Jómagam néhány éve az összes tünetet megtapasztaltam magamon, jól emlékszem, a riadalomra és a bizonytalanságra, ami vele járt. Amikor rátaláltam az itt leírtakra, lényegében elkezdődött az új életem.
Szerettem volna, ha nem kell ide kitenni az egész anyagot, csak az elérhetőséget, de nem tudtam megcsinálni :) !
/ Időnként felbukkan a szőke nő./

Ébredő isteniséged tizenkét jele
Geoffrey Hoppe és Tóbiás szerint
1. A test sajgásai és fájdalmai, különösen a nyakban, a vállakban és hátban. Ez az intenzív DNS változások következménye, amint a ``Krisztus mag'' ébred benn. Hamar el fog múlni.
2. Minden látható ok nélküli mély benső szomorúság. Elbocsátjátok a múltatokat (a mostani életét és a többiét is) és ez az oka a szomorúságnak. Ez ahhoz hasonló, mint amikor elköltöztök egy régi házból - ahol évek hosszú során keresztül éltetek - és egy teljesen újba költöztek be. Amint beköltöztök az új házba, fellép egy szomorúság, mivel a régiben maradnak az emlékek, energia és a tapasztalások. Ez is hamar el fog múlni.
3. Sírás minden látható ok nélkül. Hasonlóan a fenti második szimptómához. Nagyon jó és egészséges hagyni, hogy a könnyek szabadon folyjanak. Segíti a régi energia távozását. Ez is hamar el fog múlni.
4. Hirtelen megváltozó állás vagy karrier. Nagyon általános szimptóma. Amint változol, a dolgok éppen úgy változnak körülötted. Ne rágódj azon, hogy mindjárt megtaláld magadnak a ``tökéletes'' állást vagy karriert. Ez szintén hamar el fog múlni. Átalakulóban vagy és még jó pár állás és munka végzése van előtted, amíg megtalálod valóban a szenvedélyednek megfelelő munkahelyet, karriert.
5. Kivonulás a családi kapcsolatokból. A biológiai családodhoz a régi karmád alapján kapcsolódtál. Amikor kiugrasz a karmikus ciklusból, a régi kapcsolatok béklyói eloldozódnak. Ez olybá tűnik, hogy elsodródsz a családodtól és a barátoktól. Ez is hamar el fog múlni. Majd, egy bizonyos idő után, amennyiben ez megfelelő a számodra egy teljesen új viszonyt alakíthatsz ki velük. Habár, ezek a kapcsolatok már az új energián alapszanak és már nem terhelik karmikus terhek.
6. Fura alvási szokások. Mondjuk, minden éjjel felébredsz hajnali kettő és négy óra között. Nagyon nagy munka folyik ilyenkor rajtad és emiatt gyakran felriadsz egy kicsit ``szusszanni''. Nem kell emiatt aggódni. Ha nem tudnál újból elaludni, inkább kelj fel és csinálj valamit, mint sem álmatlanul feküdj az ágyadban és emberi dolgok miatt aggódj. Ez is hamar el fog múlni.
7. Intenzív álmok. Ezek lehetnek háborús és csatározós álmok, üldözéses és rémekkel teli álmok. Szó szerint kiszabadítjátok magatokból a régi energiát és a múlt ezen energiái gyakran mint háborúk, rohanó menekülések és rémek gyanánt szimbólizálódnak az álmaitokban. Ez is hamar el fog múlni.
8. Fizikális tájékozódási zavarok. Bizonyos pillanatokban igen talajt vesztettnek érezheted magad. Ott fogsz állni egy ``térbeli kihívásban'' azzal az érzéssel, hogy képtelen vagy szilárdan megvetni a lábad a talajon, vagy úgy, mint ha egyszerre két világban élnél. Amint tudatosságod átvált az új energiába, a tested néha lemarad ettől. Tölts több időt a természetben, hogy az elősegítse az energia megalapozódását benned. Ez is hamar el fog múlni.
9. Fokozódó ``belső beszéd''. Úgy fogod találni, hogy egyre többet beszélgetsz az Éneddel. Hirtelen arra leszel figyelmes, hogy már harminc perce elmélyült beszélgetésbe bonyolódtál saját magaddal. Egy teljesen új szintű kommunikáció nyer teret a lényedben, kezded megtapasztalni magadban a saját magaddal való beszélgetés jéghegyének a csúcsát. A beszélgetés egyre csak fokozódik, egyre folyékonyabbá fog válni, egyre összefüggőbbé, egyre bensőségesebbé. Nem őrültél meg, csak mint Saumbra belépőben vagy az új energiába.
10. A magányosság érzése, még ha társaságban is vagy. Egyedül érezheted magad és eltávolodhatsz másoktól. Érezhetsz vágyat arra, hogy ``messzire repülj'' csoportoktól és tömegektől. Mint Saumbra, egy szent és magányos ösvényen jársz. Amint a magányosság érzése növeli a szorongásod, egyre nehezebbé válik a többiekhez való viszonyod. A magányosság érzése kapcsolható ahhoz is, hogy a segítőid elmentek, itt hagytak magadra. Ők ott voltak veled mindig, az összes életedben, az összes utadon. Itt volt az ideje annak, hogy elmenjenek, hogy biztosítsák a helyet számodra, amit kitölthetsz az isteniségeddel. Ez is hamar el fog múlni. Az űr benned ki fog töltődni a Krisztus tudatosságod szeretetével és energiájával.
11. A szenvedély teljes hiánya. Érezheted magad teljesen érdektelennek, csak egy kevés vagy semmilyen vággyal sem az iránt, hogy bármit is tegyél. Ez teljesen oké is így, ez csak része a folyamatnak. Töltsd el ezt az időt avval, hogy nem csinálsz ``sem-mit''. Ne küzdj magaddal emiatt, mivel ez is hamar el fog múlni. Ez hasonlít ahhoz, mint amikor újraindítanak egy kompjútert. Mielőtt egy jóval kifinomultabb szoftvert töltenének fel rá - jelen esetben az új Krisztus mag energiáját -, előbb le kell állítani a régi rendszert.
12. Nagyon mély vágy aziránt, hogy Haza térj. Valószínűleg ez a legnehezebb és a legnagyobb kihívást jelentő dolog a számodra az összes többi közül. Érezhetsz egy nagyon mély, mindent elsöprő vágyat arra, hogy elhagyd a bolygót és visszatérj az Otthonba. Ez nem egy ``öngyilkosságra hajlamos'' érzés. Nem haraghoz vagy kudarchoz kapcsolódik. Nem akarsz emiatt nagy felhajtást csapni, vagy jókora drámát kreálni magadnak vagy másoknak emiatt. Van benned egy csendes rész, ami egyszerűen csak Haza akar menni. Ennek az indítéka nagyon egyszerű. Befejezted a karmikus ciklusodat. Teljesítetted az erre az életre kötött szerződéseidet. Készen állsz egy teljesen új létidőre, miközben ugyanabban a testben maradtál. Ez alatt az átmeneti folyamat alatt, egy belső emlékezés ébred benned az iránt, hogy milyen is a túlsó oldalon a lét. Készen állsz-e egy újabb embert próbáló kalandra itt a Földön? Készen állsz-e arra, hogy szembe nézz annak a kihívásával, hogy belépsz az új energiába? Igen, valóban Haza térhetsz most. De ha már ilyen messze eljöttél, és ennyi, de ennyi élet után bűn lenne itt hagyni a befejezése előtt ezt a mozit. Mellesleg, a Szellemnek szüksége van rád itt, hogy segíts másoknak is átkelni az új energiába. Szükségük van egy humán kalauzra, pont olyanra, mint Te, aki már megtette az utazását a régi energiából át az újba. Az ösvény, amin jársz, lehetővé teszi azt, hogy az Új Istenember Tanítójává válhass. Amikor magányos és sötét az utad néha, emlékezz arra, hogy soha sem vagy egyedül.

4 megjegyzés:

  1. Én mindkettőbe tartozom! :)

    Naponta 1-2-3-5 órákat alszom, kisebb ciklusokban elosztva. Estefelé bóbiskolok egyet, aztán éjjel fent vagyok sokáig (2-ig, 3-ig, néha 4-ig), de korán is kelek. Reggel 5-6-7 felé. Reggel 7 óra a legkésőbbi kelési időpontom, de ez nagyon ritkán van.
    Szóval ha nem kell a munkábajárás ritmusához alkalmazkodnunk, akkor az állatvilágra jellemző kisebb ciklusok alakulnak ki. Szerintem szükségesek az éjszaka energiái is, mert teljesen mások, mint a nappaléi. Éjjel nagyon megvilágosító pillanataim szoktak lenni a csendben. Tisztább az elmém, jobban hallom a belső hangot. Kell az éjszakai éberség is, szerintem. :)

    VálaszTörlés
  2. Ja, én a baglyok nemzetségét gyarapítom, de imádom a Nap ébredését, a hajnalok varázsa, amikor az ég egy varászszóra elválik a horizonttól, leírhatatlan élmény a számomra. Nyáron sokszor le sem fekszem :) A napnyugtában van a számomra valami szomorú a fenségessége mellett. valaminek az elmúlása, a napkelte meg a kezdete. Mind a kettőt másként élem meg, de egyiket sem negatívan, csak a reggelt valahogy tisztábban. Az elme is harmatos, még ha kialvatlan is vagyok. A napnyugtán az egész nap összegyülemlett mocska ott van. A levegőben és a lélekben is...

    VálaszTörlés
  3. János tudod, én alkonyszerető vagyok. Tudod mit szeretek benne nagyon? Van benne valami mély otthonosság-érzés. Valami ismerősség-érzés, valami "itthon vagyok a világban" érzés. És benne van az eljövő éjszaka kecsegtetése. Az éjszakáé, amit nagyon szeretek.

    A meditáló emberek keleten és a sámánok is az egész földön úgy tartják, hogy két időpont alkalmas leginkább a befelé fordulásra: a hajnalhasadta és az alkonyat. A két időszak, ami a határon van - már nem vagyunk abban, de még ebben sem. Ez a két időszak az ismeretlenbe nyíló átjáró.

    Azért szoktam én is hajnalban felkelni - még éjszakai sötétben - mert ilyenkor tényleg nagyon tiszta az elme. A reggeli meditációk a nap legcsodálatosabb pillanatai. Az éjjelben pedig a mély csend az, amit nagyon szeretek. Olyankor tudunk úgy igazán egyedül lenni, csendben.
    A nappal a zajos tevékenységek időszaka. A kifelé fordulásé.

    VálaszTörlés
  4. Örülök, hogy mind a ketten ilyen gyönyörű, lírai gondolatokkal csatlakoztatok az enyéimhez! Nem is tudok mit mondani, csak azt, hogy mind úgy igaz és szép, ahogy elmondtátok!

    VálaszTörlés