2015. január 23., péntek

Elfelejtett emlékeink


Egy "turkálóban" találtam rá erre a szőnyegre, 1000 Ft-ot kértek érte. / A színeit nem tudtam visszaadni a fotón./ Kézzel csomózott, ahogy látom, valószínűleg el is lett rontva a minta, nem tökéletes, megbomlott a szimmetria elve. Vagy direkt ilyen? Ki tudja... Megmagyarázhatatlanul vonzódom hozzá...
A hétköznapi énünk által sosem ismert ősi emlékek váratlanul szakadnak fel az emberből. Kiszámíthatatlan, hogy mi idézi elő: képek, illatok, dallamok, szimbólumok, filmek, érzések... Talán elmúlt életeink üzennek általuk. Talán ez az a mód, az Ariadné fonál, ami elvezet elfelejtett tapasztalásainkhoz. 
Meglepett, mikor ezt a dalt hallva, kiszakadtak belőlem a könnyek, amik ritka vendégek nálam. A könnyeket fájdalmak szakították ki, amelyekről halvány sejtésem sincs, honnan származnak? Ugyanazt a mélységes elvágyódó sóvárgást hallom ki ebből a dalból is, mint a mi régi népdalainkból. Van néhány nép, mint egy-egy zárvány beékelődve nemzettestekbe, vagy beszorítva maradék "élőhelyekre", akik ugyanazt a dalt éneklik.


4 megjegyzés:

  1. Csodálatos a dal ! Van benne valami ősi , mélyről jövő megmagyarázhatatlanul megható . A szőnyeged pedig tényleg szép . :)

    VálaszTörlés
  2. Akkor Te is így rezonálsz? :) Valahonnan csak van valami közös elfelejtett emlékünk! :) Tudtad, hogy a katalánok hun ősei
    Attilla seregéből maradtak azon a területen? https://www.facebook.com/attilamagyarokkiralya/posts/594288417339504 /Ha igaz/

    VálaszTörlés