2012. október 27., szombat

Ezeréves prófécia

Konkoly-Thege György: Zagorszk

Szabó Judit igényes és gyönyörű honlapján sok értékes anyagot talál az érdeklődő. Rendszeresen vissza-vissza térek, mindig kínál valamilyen csemegét. Most egy eddig ismeretlen próféciát fordított le, és tett közzé:

4 megjegyzés:

  1. Hú. Ez libabőr. De nagyon. Köszönöm Libuc. Lehet hogy én is kölcsönveszem ha megengeded.

    VálaszTörlés
  2. Én megengedem, de a helyzet az, hogy Tőle én nem kértem engedélyt. Remélem ez így korrekt, hogy a linket tettem ki, és feltüntettem a forrást.

    VálaszTörlés
  3. Nekem ezt tetszik: "És a jobbágyok, a parasztok és a szegények, akiknek még tüzük sincs, ezerszer megpróbálnak majd fellázadni, felgyújtják a termést, a várakat és a városokat, amíg elevenen megnyúzzák őket, és az életben maradottakat visszakényszerítik búvóhelyükre. Királyoknak hiszik majd magukat (gondolom ezekre a parasztokra értette...)".
    Mit gondolt magában ez a jómag Jani? Azt a kutya piculáját a parasztjainak.
    Átvergődtem magam a versén, "próféciáján", végig sajnálja, hogy ama keresztes hadjárat előbb utóbb megtalálja ellenfelét, de sebaj, mert lesz még szőlő s lágy kenyér.
    Szeretem amikor ilyeneket osztasz meg, mert kellenek nekem az ilyenek a helyes adrenalin működéshez, mert egyben idegesítenek is de szórakoztatnak.
    Nem mondom, hogy nincs benne tanulság, de azt merem tagadni, hogy volt valaha emberi életünkben olyan kor, ahol mindazok a bűnök, amiket ez a János felsorolt, mint az eljövendők szörnyű bűneiként, ne lettek volna. Nem kezdem itt sorolni őket, de azt is ki merem jelenteni, hogy meg vagyok győződve róla, hogy voltak sokkal sötétebb korai is emberi létünknek.
    Tudod, nekem mindig az van az eszemben, amikor ezekről a dolgokról beszélünk, írunk, olvasunk, hogy holt vágányon keressük az élet értelmét. Noha tudom, de nem tudok én sem leszokni erről, viszont tudatosan szűkítem a kereső kérdéseket és lassan arra jövök rá, hogy a válaszok ott vannak a kezeinkben, a család tagjainkban, a házunkban, a kertünkben. És van az Idő, ami végtelen meg van az időnk, ami véges, és a lényeg az lenne, hogy egymásnak ebben az időben mennyi örömöt okoztunk. Nna...látod, kezdek gerjedni...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem nagyon tetszik a végső következtetésed. Azt hiszem én is, hogy ez a lényeg.
      "Jómag Jani", meg lehet, hogy nem is annyira ítélkezett, csak beszámolt a "látottakról". Minden kornak megvoltak/vannak a maga borzalmai. Amit szeretnék az az, hogy nőjük ki már végre őket!

      Törlés