Még hogy hosszú, de milyen munkás! Nagyon sokat dolgoztunk, olyan sokat, hogy tegnapra megint bedurrant a derekam. Most gondolkozhatok rajta, hogy azért mert "nem hajlok meg", vagy azért, mert "áldozati szerepet vállaltam fel"? Most egyiket sem érzem valósnak, de mint tudjuk: mit lehet tudni, megint mit söpörtem be a szőnyeg alá? :)
Azért szépségekben sem volt hiány:
Megérte, szép lett :)
VálaszTörlésEgyütt érzek, bár én a derékfájást simán a munkára fogtam. Nesze nekem teher, pedig semmi kedvem az egészhez.
Azóta gyorsan el is múlt.
Figyelgetek magam körül is. Mostanában sok extra terhet cipelünk.
Igen, lehet, hogy csak a munka. De lehet, hogy a soik plusz teher, amit említesz. Nagyon igaz, amit a blogodban írtál /'Kristályprogram'/, sokan választják a távozást. és azt hiszem, ez még durvább lesz. Akik azt vállalták, hogy maradnak és tartják a még meglevő teret, plusz a most alakuló térnek alapjai is lesznek, na azoknak alsógatya felkötés van! :)))
TörlésKati:)en tegnap ereztem a derekam, de elegge tulcsinaltam dolgokat.Egyutterzek az biztos.
VálaszTörlésA kepek mesesek, a szinek annyira elevenek:)
Jobbulast a derekaddal!
puszillak!
Köszönöm! A derekam mellett a gépem is sztrájkba lépett, most tanulom az ujratelepített verziót, egyenlőre az új fotókat sem tudom feltölteni :(
TörlésDe majd kialakul! :) Mint a púpos gyerek...