Most mégis egy kis fizika következik, mert nagyon érdekes, és még gyönyörű is.
Részlet:
Fizikai Szemle 1984/5. 222.o
EGY MÚLT SZÁZADI KÍSÉRLETEZŐ FIZIKUS, ANTOLIK KÁROLY ÉLETMŰVÉRŐL Morovics Miroslav Tibor A Szlovák Tudományos Akadémia Történelmi Tudományok Intézetének Tudomány- és Technikatörténeti Osztálya, Bratislava
1882-ben tartott társulati előadásában már a "sugárzó elektromossággal" foglalkozó kísérleteiről is szólt. Ezekkel és a légköri elektromossággal aradi működése idején kezdett el foglalkozni. Ennek kapcsán született meg "A villámhárító védő határai" című munkája, melyben a villámhárító működési elvével foglalkozik. Modellkísérletek segítségével azt próbálja bizonyítani, hogy a villámhárítónak levezető hatásán kívül nem elhanyagolható "sugárzó" hatása is van. (A villámhárító csúcshatáson alapuló működése ma közismert.)
Ebből a témakörből való Antolik Károly "Az elektromos füstalakokról" című tanulmánya is, mely a Műegyetemi Lapokban (II, 1877) illetve ennek megfelelő német cím alatt a Wiedemann's Annalen der Physik .. című folyóiratban (I, 1877) jelent meg. Feltételezhetően ismét Antolik eredeti kísérleteiről van szó, melyekben a "sugárzó elektromosság" nyugalomban levő füstrétegre gyakorolt hatását vizsgálta. A füstfelület fölé feltöltött leideni palackot helyezett bizonyos távolságba, minek következtében a füstrétegben különböző alakzatok - gomolyok, felhőcskék képződtek. Szerinte:
"Mind e tünemények bizonyítékául szolgálnak ama feltevésnek, hogy az égen látható bárányfelhők az ő alakjukat villanyossággal telt légáramlatoktól nyerik." [2]  3. ábra: Az út előzetes kijelölésével készült szikrarajzok |  4. ábra: Antolik módszerével létrehozott interferencia-alakzatok |
| 5. ábra: Antolik későbbi kísérleteiből: csúszó elektromos kisülés hatásainak kimutatása porkeverék segítségével (Lichtenberg-féle módszer) |  |
Leegyszerűsítve, a rezgéstelen anyag nem él. Vegyünk csak egy követ a kezünkbe, szinte érezzük a belénk sugárzó energiákat. S-tól kaptam egy jade követ. Azzal az ajánlással, ha zenét hallgatok, tartsam a kezemben. Egy Mahler szimfóniával tettem az első próbát, és a kő hihetetlenül kellemesen hűvös maradt a szinte teljesen átforrósodott tenyeremben. (Mahler kedvenc köve a jade volt...) És a kő minden zenére másképp reagált. Szendrő Szabi a Mount Everestről hozott nekem egy követ, 7800 m magasból. A múltkor Zotyó Barátom volt nálam. Mutattam neki, ő meg a füléhez szorította, meghallgatni a hangját. Egy pillanatig sem voltam meglepődve.
VálaszTörlésIgen, ami él, az rezeg, együtt az Univerzum rezgéseivel. Az anyag ezt nem tudja befolyásolni. És az az ember él igazán, akiben ezek a rezgések uralkodóvá tudnak válni, mert az viszont rajta múlik...
Köszi ezt a bejegyzést :)
Örülök, hogy én is örömet szereztem! Igen, a kövek, kristályok információ hordozók. Nem véletlen a szilícium szerepe az informatikában. A köveknek is lelkük van, mint a fáknak és még sorolhatnám... :)/Közbevetve: van rezgéstelen anyag? :)/
VálaszTörlésBiztos, az antianyag, vagy a fekete lyukakba került? Vagy a sivatag homokja, ami szél rezgéseinek van kiszolgáltatva? Elemjeire hullott anyag, részinformációkkal. Aztán valaki újra egybe gyúrja. Lehet belőle üveg is, vagy akár processzor :) Újra átveszi a rezgést és újra át is adja...
VálaszTörlés