2013. február 4., hétfő

Mi az, ami történik velünk? 1. rész.

Úgy két hete hurcolom már magamban, aminek most nekiveselkedek.
Egyik hajnalban szokás szerint az álmomat próbáltam rögzíteni, összerakni, értelmezni. Ez mindig nagyon fontos, mert álomállapotban rengeteg üzenetet, segítséget kapunk az életünk alakításához, max. nem figyelünk rá, vagy nem tudjuk kódolni. A kód mindenkinél egyéni. Megfejteni úgy lehet, ha megfigyeljük, megjegyezzük jelentősnek tűnő álmainkat, aztán figyelünk rá, hogy mi történik velünk, vagy a környezetünkkel utána. Egy bizonyos idő után kirajzolódik egy rendszer, vagyis az, hogy mi mit "jelent" az álmainkban. Általában nem elég ehhez néhány nap. :)
Szóval aznap, miközben minél több részletet igyekeztem felidézni, egyszerre csak belém villant egy felismerés, olyan erővel, hogy hangosan felnyögtem: Te jó ég!
Megpróbálom leírni, ami összeállt bennem Nem lesz rövid, sem egyszerű és főként nem rímel a hivatalos tudomány álláspontjával. 
Alapvetés: A Föld - ugyanúgy, mint minden más az Univerzumban - teremtett. Számunkra elképzelhetetlenül magas intelligenciával alkotja meg a teremtője oly módon, ahogy a mérnökök, a művészek és a mesteremberek alkotnak itt a mi szintünkön is. Megálmodik egy rendszert, aztán igyekszik azt létezővé, működővé, élővé formálni. Ő határozza meg a koordinátáit, a működési rendt, a teremtett világa lényegét, célját. Vagyis igaz, amit a teremtésről írnak, és érthetővé válik az a mondat is, hogy "és látá Isten, hogy jó", vagyis hogy működőképes, amit elképzelt, a "sosemvoltból" létezővé alkotott. Akit érdekel  Az Urantia könyv  sok érdekességgel szolgálhat ez ügyben.
Amikor a teremtett világ alkalmassá válik rá, a lelkek választhatják "játszóterüknek", ahol tapasztalatokhoz juthatnak a bolygó adottságainak megfelelően. Mint tudjuk, a Föld "Paradicsomnak" lett teremtve, ideális feltételekkel, és egészen addig a rendnek megfelelően működött is, amíg kívülről más alkotó képességekkel rendelkező létező/k/ bele nem nyúltak. Egyre többen mondják, hogy a világunk úgy működik, mint egy fraktál, ami a matematika nyelvén, algoritmussal leírható, önazonos rendszer. Elég egy kevés változtatás, és az addig tökéletes mintázat megváltozik, más formát kezd írni. Ez volt az, amit bűnbeesésnek mesél a Biblia.
A torzult mintázat elvezetett oda, hogy az addig az "Isteni" rend szerint egymással szereteteben élő, egymást segítő lelkek között kialakult a hiererchia, a hatalmi rend, az önzés, és létrejött egy olyan civilizáció, amely magas tudományos fejlettséget ért el, és a kristályenergia használatával felrobbantotta a bolygó körül lévő energiaháló rendszert. / Atlantisz / Ezt a hálót a régi magyar nyelvben teremburaként ismerték, és ha kicsit gondolkodunk, a szó analógiája rá is mutat a jelentésre: TÉRemBÚRA, vagyis térvédő szerkezet. A háló összeomlásával megszűnt a bolygó folyamatos kapcsolódása az addigi "Isteni" /szeretet /energiához, és a bolygó lakói arra kényszerültek, hogy mintegy csapdába esve újra és újra ideszülessenek, és más mód nem lévén, egymástól vonják el a létezésükhöz szükséges energiát. Az egymást követő nemzedékek tudatában egyre jobban elhalványult az Isteni kapcsolódás emlékezete. Mintha sötét köd szállt volna alá. Ez a köd még mindig itt van köztünk. Néha már itt-ott ritkul, bevetül már egy-két fénysugár, de sokan még mindig sötétben tapogatóznak mit sem tudva arról, hogy kik is ők valójában, mivégre vannak ebben a világban.
Hogyan leszünk képesek kiszabadulni ebből a ködből, és hogy segítik ezt "kívülről" "felülről", ez lesz a következő rész tartalma. 

2 megjegyzés:

  1. Hmm. . . , a teremburáját neki, várom a következő részt, ha már csapdába estünk, mi változott, hogy most ki tudunk lépni belőle!?
    Nekem is szoktak felismeréseim lenni, mikor összeáll a kép. De mindez a pillanatnak tört része alatt történik és saját magamnak sem megfogható. Kérdeztem ismerősömet, hogy mit kell tenni, hogyan fogjam meg az ismeretet, amit kaptam. Azt mondta, azt nem lehet, nem kell megfogni, azt már tudom és kész.
    Hát, csak nekem van ilyen rendszerező agyam, mindent megfogalmazni, leirni, érteni, összekötni akarnék.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amint látod, van más elvetemült is, akinek így működik az agya! :) A felismeréseket jó magunkban ismételgetni, tudatosítani, esetleg érdemes leírni, hogy ne ússzon el a feledés ködébe, de ezek nélkül is mindenképpen belénk épül, és majd aktiválódik amikor kötni kell valamihez, amikor szükség lesz rá. Jön a folytatás, és az sem lesz kevésbé fantasztikus!

      Törlés