Vajon mi történne, ha a világon mindenütt egy időben megszakítanák az épp aktuális gyengeelméjű vetélkedőt, valóságshow-t, rémísztgetős hírműsort, thrillert, stb. és egy közismert ember a kamerába mondahá, hogy bocsi, emberek, mi nagyon átvertünk benneteket? Hazudtunk, amikor rabszolgaként dolgoztattunk benneteket, amikor az összes pénzeteket kicsaltuk a zsebetekből, amikor háborúba kergettünk egymás ellen titeket, amikor megfosztottunk benneteket a szabadon gondolkodás képességétől, amikor mérgeztünk titeket étellel, itallal, drogokkal, és még ezer más módon. Hazudtuk a világot, ami körülvesz benneteket, és hazugság volt amit a történelmetekről tanítottak veletek. Minden amit tudtok a világról, az annyi, amennyit mi akartunk, hogy tudjatok, ti CSAK abban vagytok felelőssek, hogy elhittétek.
Vajon az emberek hogy reagálnának?
Mi történne, ha az eddigi világuk egy szempillantás alatt tünne el a süllyesztőben?
Vajon mindenki örülne, ha kikiáltanák a szabadságot?
Vajon hányan tudják vállalni tetteikért a felelősséget, legyenek akármelyik oldalon?
Ezt az ébresztőt csak azok tudnák megszervezni, akik most az altatót éneklik, tehát nem sok esély van rá :).
VálaszTörlésA többség nem tudna mit kezdeni a helyzettel, szerintem. Ismerve a primitív természetünket, inkább lenne anarchia, mint belső törvényeken alapuló Rend. Bár tévednék.
(Bocs, csak válaszolva tudok hozzászólni..)
TörlésCirkusz lenne...mindenki követelni fogja a hamis álmokat, az egészségtelen étkezést, minden legyen vissza ahogy volt...
Barni, én is fenntartom ezt a verziót, mindamellett figyelmedbe ajánlom ezt az oldalt:
Törléshttp://2012felemelkedes.blog.hu/
Szeretnék hinni Cobrának...
Attila, sajnos azt hiszem van igazságod!
TörlésTalán olyan lenne, mint a bombázás utáni csend. Van, aki csodálja az eget, miután minden lefoszlott az életéről és van, akit ez a csend őrjít meg.
VálaszTörlésAz pedig már önmagában érdekes, hogy az ember megfeledkezik a tetteit követő elszámolásról, történjen az akárhogyan is.
Szerintem ezek az összeomlás utáni csendek ma is elég gyakran megtörténnek kicsiben. Elfordulnak tőle a tekintetek, mert az a katarzissal való szembenézés lenne. Mivé lenne a komfortzóna illúziója?
Érdekes meglátás, hogy kicsiben már történik, és bizony igaz, hogy az emberek nem akarják látni, főleg nem átlátni, vagy összefüggéseket keresni. Én is találkozom megdöbbentő omlásokkal, és csak csodálkozom, hogy igen, már működik a dolog! Nem igazán vidám történetek ezek...
TörlésSzerintem is utópia de, ha mégis elképzeljük, szerintem is óriási káosz lenne.
VálaszTörlésDe vajon volt a történelem folyamán olyan, hogy az egyes ember felelősséget vállalt a tetteiért? A "nyájat" mindig irányitani kellett, vezetők kellettek. És feltehetnénk azt a kérdést is, hogy vajon az ébredezők, vagy magukat felébredtnek tituálók lennének - e olyan szilárdak, hogy a káoszból kivezessék az embereket, lenne - e bennük szeretet, hogy a primitivség ellenére lehajoljanak hozzájuk, vagy csak zengő érc és csengő cimbalom a beszédük, vajon megszéditené - e őket a megkaparitható hatalom?
Igen, ezek alapkérdések. Azt gondolom, hogy ha mégis /adja Isten!/ megtörténik a hatalom átadása, fokozatosan válik jobbá a világ. Ha hinni lehet az informátoroknak, sok már felemelkedett lélek is leszületett a mostani időszakra, éppen ebből a célból, hogy vezesse és segítse a váltást. Ők emlékeznek az előző életeik tapasztalatára és mindarra, amit megtanultak. Plusz arra is, hogy mi célból vannak itt. Nehéz elképzelni, hogy mintegy varázsütésre megváltoznak az emberek, de ha már megszabadulnak a legnagyobb lélekromboló terhektől, talán képesek lesznek pozitív irányba mozdulni.
TörlésSziasztok.
VálaszTörlésMost kezdtem el olvasgatni ezt a blogot, nagyon jó gratulálok :)
Szerintem mindenki aki ébredezik, benne már megtörtént az a kis összeomlás, amit Zita Vári írt. Gyenge hasonlattal azt is mondhatnám, hogy egy jó pohár borra vágysz, és helyette rájössz, hogy valami löttyel itattak eddig.
Viszont amit kiposztoltál:
Először döbbent csend, hitetlenkedés, majd felháborodás. Jönnének az olyanok, akik rögtön feltűnnének, és felkiáltanának: Ugye megmondtam!
Majd jönnének a zavargások. De a legtöbben otthon ülnének, hogy "most mit csináljunk?" És miért? Mert sok ezer évvel ezelőtt átadtuk, elvették tőlünk az önrendelkezésünk jogát, és most nem tudnak, tudunk ezzel mit kezdeni. Nem értünk hozzá, nem emlékszünk, hogyan is kell ezt csinálni.
Hát szerintem ez történne.
Üdv!
Szia Kálmán, üdv a fedélzeten! :) Örülök, hogy tetszik a blog, köszi!
TörlésAzt hiszem, jól látod a reakciókat, hasonlóan gondolom. Sajnos az emberek nagy része egyszerűen szereti, ha mások mondják meg neki, hogy mit és hogy kell csinálni, miről mit kell gondolni, mi szép, mi nem és így tovább. Hogy ez csak a kondicionálás hatása, vagy a kényelmességé, ki tudja? Felelősséget kellene vállalni a tetteikért, talán az a gyenge pont.
Azért én szívesen megnézném élőben, hogy festene! :))