Az egész csillagnézés arról jutott eszembe, hogy olvasom a Plejádok tanításait. Furcsa elképzelni, hogy ők genetikusan közeli rokonaink, és remélhetőleg még akár én is személyesem megismerhetem őket. Gyerekkoromban, ha felnéztem az égre, mindig lenyűgözött a végtelenség érzete, a magam kicsinységének és sebezhetőségének a tudata. Vonzottak a csillagok, még csillagászati könyvet is hoztam ki a könyvtárból, csak amikor kiderült számomra, hogy ez színtiszta matematika, akkor megelégedtem azzal, hogy megtanultam a görög abc-t, és letettem a csillagász szakmáról. Talán már akkor is emlékeztem rá, hogy komoly kötelékek kötnek össze bennünket? Jó lenne, ha sikerülne ez a nagy dimenzióváltós kísérlet! Még akkor is, ha rázós lesz. Kíváncsi vagyok, milyen messzire jut el az emberiség a SZER-elem beintegrálásában? Szép lenne, ha a Hubble teleszkóp nélkül is ilyen gyönyörűségesnek láthatnánk körülöttünk az Univerzumot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése