Fénypor eső

freepic.com

 

Egyetlen,

mérhetetlenül sűrű pontba húzódva

kuporgok magzatpózban.

Fényes áramlatokra emlékszem,

Színek, szimfóniák, örömök

hullámaiba olvadtam.

Átsuhantam rajtuk, magukba öleltek

felragyogtatták színeimet.

Mindent elfogadó, befogadó szeretet

ölmelege ringatott.

Sűrű, éjsötét, rideg világba zuhantam,

tengerből a csepp.

Minden mozdulat sebeket szakít,

a  hangok sikítva siklanak, mint éles tőrök.

Mindenhol ismeretlen külön világok, átjárók nélkül.

Mindenhol meg nem értett idegen szándékok.

Mindenhol magány.

Egyetlen,

mérhetetlenül sűrű pontba húzódva

kuporgok magzatpózban.

Láthatatlan fényvirágok porzói robbannak szét,

 fénypollenek vibrálnak körülöttem,

bársonyos érintésük ébreszt.

Lassan dereng,

hajszálrepedéseket tágít a fény,

és valahonnan messziről,

mintha halkan

dallamok hullámoznának.

Játékból tanulni

 

Tanulni mindenből lehet, csak figyelni kell. Figyelni arra, hogy mi mire tanít.

A sudokuból pl. sok mindent tanultam. Legelőször is azt, hogy mindig van következő lépés, akkor is, ha teljesen kilátástalannak látom éppen. Vagy, hogy van egy bizonyos folyamat: nem lehet lépéseket átugrani, mert minden egymásra épül. Akkor sem leszek előrébb, ha csalok, és meglesek egy számot, mert már bosszant, hogy nem tudok rájönni. Van úgy, hogy úgy tűnik, remekül haladok, eltölt a megelégedés, az egóm majd kicsattan, hogy milyen ügyes vagyok, ettől nem vagyok elég körültekintő, és az utolsó két-három számnál jövök rá, hogy rossz úton jártam.

Arra is megtanít, hogy ne adjam fel. Időnként elég félretenni egy kis időre a megoldatlan problémát, távolabb kerülni tőle, és csodák csodája, mikor újra kezembe veszem, azonnal látom a jó megoldást

Ahogy telik az idő, mindig nehezebb és nehezebb feladatok megoldására leszek képes. A kitartás előbb utóbb megérleli a gyümölcsét. Pedig ez csak játék...

Kiskertészblog

Gondoltam, lassan át kéne nevezni a blogomat, mivel megint kertes témát hozok, de aki nem szereti, majd kihagyja, de akkor sem bírom ki, hogy be ne számoljak  erről a komposztálóról, amit ma alkottam. Mivel volt terület, meg néhány köteg szilvafa vízhajtás, a mindenféle szerves hulladékról - amit nem tudok már hova tenni - nem is szólva, nekiduráltam magam, a földbe döngöltem néhány karót, befontam vesszőkkel, és bár nem túl dizájnos, de próbának megteszi.

A sok munka közben azért ráébredtem két dologra is:

1: nem szeretem, ha döntenem kell

2: nem szeretem, ha megmondják mit csináljak és hogyan

Azért ez érdekes helyzet. :)

Ma ezer arcát mutatta az ég, ezek közül mutatok párat:

Ember tervez...

 

Örültem, amikor unokaöcsém felajánlotta, hogy jön, és egy nap alatt elvégezzük az udvar végső megtisztítását. Ő felvágja és helyére rakja a farönköket és régi kiszolgált szöges faanyagokat, én meg addig kötegekbe vágom-kötöm a gallyakat. Aztán jött az ember a nagyfűrésszel, meg a meglátással, hogy az egyik öreg eperfánk nagyon beteg, azt is ki kellene vágni. Én meg beleegyeztem. Ki tudja, mikor jön így össze megint erre a célra ember, hát legyen. Aztán jött, amire tegnap még nem gondoltam

az újabb dzsumbuj.

Reggel kilenctől este hatig dolgoztunk megállás nélkül, és most megint gereblyézhetem az udvart, meg apríthatom a gallyakat. Ennyit a rendtevésről

Némi plusz izgalmat hozott, hogy a közeli többször fotózott nádast felgyújtotta a terület tulajdonosa, mit sem törődve a tűzgyújtási tilalommal.

Mire teljesen leégett, megjelentek a tűzoltók és ha már kijöttek, meglocsolták az utoljára leégett rész még enyhén kojtorgó hamuját.

 
Ennek örömére, és a nap méltó lezárására megittunk egy kupica pálinkát, és a vacsorát leöblítettük egy sörrel, aztán úgy aludtunk, mint a mormoták.
Eredményes nap volt, mit mondjak...

Nem csak igével él az ember :)

Ha nem jött volna a barátnőm segíteni, teljesen elveszettnek éreztem volna magam ezen a nagy földterületen veteményezés közben. Földbe került 1kg dughagyma, 1kg fokhagyma, 1/2 kg borsó, zöldség, répa, retek, mogyoró...

Ám ez csak a jéghegy csúcsa. Ott volt/van még a virágoskert és az udvar. Mindezt végigjárni is elég, nemhogy végiggereblyézni!

Nemrég az egész udvart megtakarítottuk az előző évi gallyaktól. Tegnap végre jött egy ember, aki megmetszette a gyümölcsfákat. Este a következő telefonbeszélgetés zajlott baránőm és köztem:

"- Képzeld, megmetszettük a fákat, majd' egész nap a gallyakat hordtam az udvarra!

- Na neeee!!! "

Várakozás

by Mikhail Dudarev

Olyan ez, mint várni a csatlakozásra. Téblábolni senkiföldjén, már nem itt,de még ott sem. A kötelékek melyek az előző helyhez kötöttek már leváltak, de a síneken távol-közel semmi. Látszólag üresség, semmi sem történik, pedig valahol már dübörögve közeledik egy szerelvény, hogy oda vigyen, ahová menni szeretnék.

Áttűnések

http://www.dreamstime.com/Elen_info

Szellemi információk szerint célegyenesben vagyunk. Sok jelentős dolog történt a héten, és a következő időszak - ha lehet-, még erőteljesebb lesz. Lassan egymásba tűnik eddigi és leendő életterünk. Hamarosan érzékelhetővé válnak napi megéléseinkben is a változások. Gazdasági, politikai változások indulnak be, és egymáshoz való viszonyulásainkban eltolódik a hangsúly az egység felé, az együttes gondolkodás és munkálkodás irányába.

Az átmenet valószínűleg szolgál meglepetésekkel, szokatlan helyzetekkel, zavarodottsággal, de hogy ez mit jelent, szerintem teremtett lélek nem tudja. 

A kísérlet a végső fázisába érkezett.

A hülye reklám zakatol a fejemben: "Apaaa!!! Kezdőőődiiik!!!" 

http://www.foldicsillagok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=322:2012-marcius-20-26-akkor-joejjoen-az-aminek-joennie-kell&catid=48:2012&Itemid=77 

http://www.tunderkert.eoldal.hu/cikkek/uzenetek-egy-masik-vilagbol/venek-tanacsa-i..html 

 http://www.terhullamok1.eoldal.hu/ 

http://www.omah.extra.hu/index.php?id=5&  

/Ami benne van...doc/
http://fenyvilag.blogspot.com/2012/03/uzenet-az-ashtar-pancsnoksagtol-2012-03.html 

/"...vagy ha nem, hát kisnyúl!".../