2012. április 14., szombat

Nézőpontok

mac.softpedia.com

David Bohm kvantumfizikus egy szemléletes hasonlattal írta le azt, ahogyan érzékeljük a környezetünket, a körülöttünk létező mindenséget.
" Képzeljünk el egy akváriumot, amelyben egy hal úszkál.
Az akváriumot nem láthatjuk közvetlenül, és a benne szereplő világról is csak tévékamerák révén értesülünk. Az egyik kamera az akvárium elejét veszi, a másik az oldalát. A megfigyelő a két monitor képét figyelve azt gondolhatja, hogy a két hal külön-külön létezik, majd a halakat tovább figyelve felfedezi, hogy valami kapcsolat van közöttük.
Amikor az egyik hal elfordul, a másik ugyanabban a pillanatban hasonló fordulót végez. Ugyanígy amikor az egyiknek az eleje látszik, a másik mindig az oldalát mutatja. Ha a teljes összeállítás továbbra is rejtve marad a megfigyelő előtt, az nyugodtan feltételezheti, hogy a halak valahogy összebeszélnek, ezért mozognak egyszerre."
Forrás:http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:Olvc5HBB6S4J:www.tudatossag.com/%3Fq%3Dbook/export/html/420+&cd=7&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

A dolgokat valószínűleg azért látjuk úgy, ahogy látjuk, mert jelenleg a valóság kis szeletét érzékeljük csak.
Jelenleg 3 dimenziós keretrendszerben tudunk érzékelni. A multidimenzióssá válásunk azt jelenti, hogy sokkal "messzebbről", "magasabbról", "egyben látva" leszünk képesek megfigyelni, sokkal nagyobb látótérrel, érzékelési és értelmezési képességgel rendelkezünk majd. 
Jelenleg átmeneti korban élünk. Jelentős változások kopogtatnak be hamarosan az ajtónkon, akkor is, ha nem vagyunk hajlandók ajtót nyitni egy újfajta, szokatlan gondolkodásmód számára.
Nem is egyszerű feladni azt a világképet, amelyik ezidáig a komfortzónánkat jelentette.
Szoktam tapogatózó beszélgetéseket folytatni ismerőseimmel, és látom rajtuk, hogy meg sem próbálnak kilépni a számukra "biztonságot" jelentő eddig megszerzett tudásuk bástyái mögül. Nem is akarnak tudni arról, hogy a tudásuk nem hogy nem ad választ egy csomó kérdésre, de sokszor minden józanul átgondolt felismerésnek ellentmond. Inkább kapaszkodnak a fogantyúikba, mígnem egyszerre a kezükben marad, majd köddé válik.