Most, amikor minden viszonyítási pont bizonytalanná válik, sok mindent kipróbál az ember. Keresgéljük, hogy mi az ami működik, próbálgatjuk a régi, valamikor jól működő dolgokat újra bejáratni, de sajnos azok bármennyire szimpatikusak, nem illeszthetőek be a jelenünkbe. Gondolok itt olyanokra, mint a "vissza a természetbe", vagy a "hagyományőrző" szervezkedésekre, amelyekben én is lelkesen részt veszek, de tudomásul kell venni, hogy a régi utakat nem lehet újra járni, pontosabban lehet, de nem vezetnek előre, csak körbe-körbe.
Önnön körünk bezárult.
A múltat át kell szitálni, hogy a sok hamu közül kimentsük a gyémántszemcséket. A gyémánt nagy nyomáson, és magas hőmérsékleten kristályosodik. Megélt életeink nehézségei adták a nyomást, kínjai a hőt. Semmi sem történt véletlenül. A hamut szétfújja a változás szele, napvilágra kerül minden. Minden, a saját lényünk is láthatóvá válik pőrén, hiába próbálnánk takargatni. Felvállalni valódi vágyainkat, érzéseinket, szándékainkat, képességeinket nem is egyszerű feladat. Most senki sem mondja meg, hogy kell csinálni, hogy jó legyen. Senki nem tudja mi lesz a jó. Meg kell tanulni hinni magunkban, ráhangolódni a megérzéseinkre, és bizalommal lenni a világot mozgató rend iránt. Meg kell tanulnunk figyelni a másik emberre, együttműködni vele, mert egymásnak vagyunk a viszonyítási pontjai, a támaszai, segítői. Hazugságra építeni többé nem lehet, mert magunk ellen fordul minden hazugságunk.
Sokszor mondtam már, hogy új világ épül, és a régi agonizál. Sosem lehetett érezni ennél jobban. Sokan csak a recsegést-ropogást hallják, az omlás riadalmát érzik. Csak arra figyelnek. Pedig a romok alatt már alakul az új világunk.
Amikor elvetjük a búzaszemet, megszűnik búzaszemnek lenni. Átalakul, addigi formája "eltorzul", határai elfoszlanak, ijesztő feszítés hasítja szét. Más minőség, más forma, más szín, szinte semmi nem emlékeztet többé az egykori búzamagra. Ha a búzaszemre koncentrálunk, az ő sorsa látszólag halál. Ha arra koncentrálunk, ami a búzamag halálával életnek indul, akkor az a megsokszorozódó, magasabb szintű lét.
