Középpont

 

"Az meglett ember, akinek

szívében nincs se anyja, apja,

ki tudja, hogy az életet

halálra ráadásul kapja

s mint talált tárgyat visszaadja

bármikor - ezért őrzi meg,

ki nem istene és nem papja

se magának, sem senkinek."

/József Attila: Eszmélet részlet/

Mit is jelent az, hogy "mesterré válás"? Mester az, aki megtalálta a középpontját, ahova újra és újra visszatér, ha valami kibillentené lelki egyensúlyából. Aki képes kívülről szemlélni a dolgokat, megértve, hogy a világ, és benne az emberek nem jók és nem rosszak, hanem próbálkoznak a létezés megtapasztalásával. Aki felvállalja a felelősséget döntéseiért, és életével mutat példát a körülötte élőknek. Aki megélve a saját sorsát, megerősödve kerül ki a nehéz helyzetekből, az elbukások után talpra tud állni. Mindeközben nem felejt el örülni az élet minden szépségének, és másoknak is segít felfedezni a hétköznapi csodákat. Szívében nincs félelem, csak mindent átölelő feltétlen szeretet. 

A mester az örökkévalóba átívelő híd.

mesterré válni

Van egy ügyességi játék. Fából készült kis hasábok vannak egymásra rakva, és egyesével ki kell húzni a darabokat úgy, hogy a torony ne dőljön le. Az idő és a játék előrehaladtával a helyzet egyre labilisabb, majd kritikussá válik, és egy következő próbálkozás alkalmával végül összedől. Hát én ezt játszottam. Tudtam, hogy be fog következni, mégis riadtan állok a romok között. Elsétálok a kerítésig, és próbálom kívülről figyelni, hogy végül is én csináltam, és valójában nem számít! Helyet adok ezzel az újnak, egy sokkal szebb és jobb játékot játszom majd. Liftezek két "valóság" között, mind a kettő igaznak tűnik. Most itt a lehetőség tesztelni, hol is tartok a mesterré válásban. Azt hiszem rálépek a gázpedálra, akkor is, ha most még úgy tudom, hogy az út végén ott a folyó, amin most éppen nincs híd. Legalább is úgy tudom. Bízom benne, hogy felbukkan a tábla az utolsó kanyar után: AZ ÚJ HÍD 200m-RE JOBBRA!