Tengerben a csepp, avagy víztől a tűzig

Raindrops on the water by Francesa Miller

Bármennyire nem úgy tűnik, ám mégis egy egységet alkotunk mi, az emberiség, épp úgy, mint a nagy összefüggő vízfelületek, a folyók, tavak, tengerek. Látszólag különálló alkotórészek /vízcseppek, molekulák, atomok és így tovább/ vagyunk, de szoros összeköttetésben vagyunk egymással, hatunk egymásra, ha tudatában vagyunk ennek, ha nem.

Amikor én teszek valamit, az úgy hat, úgy gyűrűzik ki a környezetemre, mint egy esőcsepp vízbehullása. Az egyén változása hat az egészre, pont azért, mert szoros kölcsönhatásban létezünk. Olyan nincs, hogy csak én! Hogy ez senkit nem érint! Ha én változom, akkor minden változik. Ha más nem, a megváltozott viselkedésemre való reakció az, ami mindent megváltoztathat.

Nézd a vizet, ahogy az eső el kezd esni. először egy csepp kelt hullámot, aztán az egyre sűrűbben hulló cseppekből a hullámok egymásba futnak, addig nem látott mintákat rajzolnak a felületen, és ezek a hullámok sosem maradnak állandók! Folyton változnak, erősítik vagy kioltják egymást. Épp így hatunk egymásra mi, emberek. Minden szándékunk olyan, mint a vízbehulló esőcseppek. 

Gondolhatjuk, hogy gúzsba köt minket a "rendszer", hiszen kénytelen vagyok a mások által keltett hatásokat elviselni. /Hétköznapi nyelvre fordítva én szívok mások hülyesége miatt. :)/ 

Gondolunk-e arra, hogy ha közös a tudatmező, akkor az értékek, a tudás, amely mindahányunkban egyéni módon ott van, ugyanúgy közös, ugyanúgy elérhető? Ha valaki közülünk felismer valamit, ha a kutató gyógyírt talál, ha a mérnök segíti a hétköznapi tevékenységünket, ha a művész hozzákapcsolódik az örökkévaló tudáshoz, és onnan lehozza közénk a szépséget és a harmóniát, akkor az mindannyiukévá válik.

Ha nekem valami jó, akkor az mindenkire hatással van, még ha elenyésző mértékkel is. A rossz ugyanúgy. Ha ezt felismerem, akkor azt szeretném, hogy minél több embernek jó legyen, mert nekem akkor lesz jó! Ezért igyekszem a magam jobbításán, ezért segítek a másiknak jobbá válni, de nem azzal, hogy kritizálom, hogy lenyomom, hanem azzal, hogy emelem. 

Jó lenne tudatosítani magunkban, hogy akár magunkkal, akár másokkal tesszük, az ítélkezés, a kirekesztés, a dominanciavágy, az irigység, az intrika, a félelemkeltés, az agresszió stb, mind a félelemből táplálkozik. A félelmet pedig kisugározzuk magunkból, mérgezve vele a környezetünket. Ha már lehet választani /már pedig lehet, hisz folyamatosan azt tesszük/ akkor válasszuk azt, hozzuk létre magunkban a harmóniát, az örömöt, aztán igyekezzünk az minél jobban állandósítani, hogy olyanok legyünk, mint az a tűz, amelyik sugározza a meleget, a fényt. Az a tűz, amelyiket József Attila már olyan régen is sóvárgott a világba.

TÉL

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hogy melegednének az emberek.

Ráhányni mindent, ami antik, ócska,
Csorbát, töröttet s ami új, meg ép,
Gyermekjátékot, - ó, boldog fogócska! -
S rászórni szórva mindent, ami szép.

Dalolna forró láng az égig róla
S kezén fogná mindenki földiét.

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hisz zúzmarás a város, a berek...
Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni
És rakni, adjon sok-sok meleget.

Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni,
Hogy fölengednének az emberek!

1922. november 12.

http://www.hindustantimes.com/photos-news/Photos-India/Lohricelebration/Article4-650119.aspx

Érzelmi tisztítás

by chibi-anna-chan

Mostanság másoktól is hallom, de magamon is érzem, hogy váratlanul és látszólag ok nélkül ingerült, vagy dühös leszek. Elönt a szomorúság, esetleg átsuhan rajtam egy fájdalmas emlék. Ugyanolyan hirtelen támadhat vidám kedvem, vagy áraszt el boldogság, ilyenkor legszívesebben mindenkit megölelnék. Olyan, mint a hullámvasút, és nem mindig kellemes.

Érzelmi tisztító időszakban vagyunk. Nem csak a saját fel nem dolgozott, el nem engedett érzelmeink energiái szeretnének végre kiszabadulni, és új formát ölteni, hanem a családi, genetikai vonalunk is tisztulni igyekszik, és ennek mi vagyunk a csatornái, ha tudunk róla, ha nem.

A szűk értelemben vett családunkon túl  hozzátartozunk a nemzetcsaládunkhoz, és az egész emberiség nagy családjához is. A személyes, és a közvetlen családi szinten mindenki érintett ebben a tisztításban, de a nagyobb lépték csak azokra vonatkozik, akik ezt valamilyen okból vállalták.

Jó, ha tudatában vagyunk ennek a jelenségnek, mert sokat könnyíthetünk magunkon, ha fülön csípjük a bennünk felbukkanó érzelmeket. Hogy csípjük fülön? Hát, először is észrevesszük, hogy vannak.

Pl. szól hozzám a kollégám valami jelentéktelen ügyben, de pillanatok alatt felmegy az agyvizem, és durván reagálok. Mi volt ez? Mire reagáltam valójában durván? Nem a kollégára, hanem volt valami valamikor, amit jó mélyen eltemettem magamnak, mert fájt, mert rosszul esett, de már nem is emlékszem rá, mégis bekódolódott, és automatikusan működik. Vagy: hallok valamilyen történetet, vagy nézek egy filmet, és megrohannak az érzelmek, könnyek szöknek a szemembe magamnak is érthetetlenül. Mi nyomta meg rajtam azt a gombot, amitől így reagáltam?

Ha felismerem, hogy a mostani reakcióm nem a mostani történések eredménye, akkor az már fél siker.

Az érzelmeink által leblokkolt energiákat fel kell szabadítani, mert gátolják a hasznos és értékes, friss életenergia áramlását, ezzel elősegítik a test megbetegedését.

Létezik erre egy nagyon egyszerű, de hatékony módszer, semmibe sem kerül kipróbálni.

Amikor felismerem, és tudatosítom, hogy mi történt, kicsit távolabb viszem magamtól: lekapcsolom magam az érzelemtől, amit bennem kiváltott. Mintha valaki mással történne. Aztán szépen elképzelem, ahogy elengedem, kifújom egy nagy lélegzettel, aztán a helyét feltöltöm új, friss, tiszta, ragyogóan fényes életenergiával.

A lemondás ürügyén

  http://www.tattoocult.org/photo/mih-ly-arkangyal

Végre megjelent a valóságunkban /mondhatnám egyszerűen, hogy "itt van", de mennyivel bonyolultabbnak hangzik :)/ az, amire már 1-2 éve várok. Beindultak a dolgok, és innentől csak a fejünket kapkodjuk majd, meg a levegőt, mert annyi hihetetlen dologgal fogunk szembesülni, hogy elég lesz feldolgozni. Még azoknak is, akik ezzel a kérdéskörrel már foglalkoztak, pláne azoknak, akik elmerültek a hétköznapi küzdelmekben.

Azt hiszem, nem lesz egy "Hawai", leginkább a hányásra /bocs! :)/ emlékeztet majd, de annak is az a jótékony hatása, hogy a test megszabadul a mérgező, számára káros anyagoktól.

Örülök, hogy végre elkezdődött, mert ettől valódivá is vált, nem csak lebeg az éterben, mint hagymázas lázálmok. Sajnos sok minden igaz, és ez most napfényre kerül. /Remélem!/

A legláthatóbb jele ennek a pápa lemondása. Napok óta keresgélek ez ügyben, hiszen már elég régóta rebesgetik, hogy valamilyen formában a pápa támadások kereszttüzébe kerül. Kérdés, hogy jogosan támadják-e, vagy ez is csak egy jól megtervezett lépés a nagy sakkjátszmában, ami a hatalomért folyik? Elolvasva a Világ helyzete blog bejegyzését, rákerestem, ki az a Kevin D. Anett? Javaslom azoknak, akik ráérnek ilyesmire, tegyék meg, mert sok megdöbbentő kutatással és annak eredményével találkozhatnak.

Az egyház, és a kormányok szorosan együttműködnek olyan kutatásokban, vagy a kutatások eltitkolásában, amiktől hétköznapi embernek a hátán feláll a szőr! A náci Németország kutatásai, amelyeket kiszolgáltatott, felnőtt embereken, és védtelen gyermekeken végzett, és amelyekről tudunk, nem szűntek meg, hanem tovább folytatódtak, folytatódnak talán napjainkban is. Az egyház ebben szövetséges, ha ugyan nem megrendelő. Nem régen a spanyol közvéleményt borzolta az a megdöbbentő eset, amikor kiderült, hogy orvosok, nővérek, és egyházi személyek közreműködésével évtizedek óta mintegy 600 000 újszülött gyermeket vettek el úgy a szüleiktől, hogy születésük után azt mondták  nekik, hogy a baba meghalt. Hogy mi lett ezeknek a gyermekeknek a sorsa? Ember és szervkereskedelem, biológiai és pszichológiai kísérletek alanyaivá váltak. Hihetetlen? Eléggé, de sajnos valószínűleg igaz. 

Nemrégiben nagy sikert aratott a Tetovált lány c. regény, amiből filmet is készítettek. Egy ismerősöm rábeszélésére elolvastam. Az írója újságíró volt, Stieg Larsson. A regény megírása után nem sokkal, "hirtelen" szívrohamban meghalt, életerős negyvenesként. Van ilyen, persze, de furcsa, főleg, ha rájön az ember, hogy milyen mélyen őrzött titkok körül kapirgált. A könyvben leírtak nagy valószínűséggel mind így működnek. Erre jöttem rá most, mikor az Kevin D. Anett által kutatott témákat nézegettem.

Igen, nagyon nehéznek élik meg sokan az életüket, kilátástalannak, fenyegetőnek. Nincsenek kapaszkodók, minden kiszámíthatatlan. A régi módon már nem működik a világ, az új mód pedig még nem látható. Pedig itt van! Olyan ez az állapot most, mint a földrengés, vagy földcsuszamlás, de ha vége lesz, egy sokkal szebb világ tűnik majd az ámuló szemek elé.

Felhőjáték

Egy kis érdekesség, vagy játék, vagy találós kérdés, ahogy tetszik.

A képen látható lábáztató alján kis dudorok vannak, amik rezgés hatására ilyen interferencia mintázatot hoznak létre a víz felszínén. Kicsit meglepődtem, amikor ezt a mintázatot, vagy hozzá nagyon hasonlót az égen is megláttam.

Találós kérdés: mi lehet ez?

Remélem, a képeken látszik majd amiről beszélek. Ez a jelenség, mivel cirrusokról van szó, 10 000 m-nél magasabban jött létre, ha jól emlékszem arra, amit földrajz órán tanultam. De vannak hozzánk közelebb lévő 400-600 m / felhő képződmények is, amelyek újabban egyre gyakrabban hullámokat idéznek. Néhányat feltettem már korábban:

Ezek csak általam fotózott képek, és mondhatom, hogy közel sem teljes a gyűjtemény. Mostanában egyre sűrűbben láthatóak ilyen felhő formák.

Szóval: mi ez?
/ Ez a bejegyzés szervesen kapcsolódik az előzőekhez./

Mi az, ami történik velünk? 3. rész

Blue Straggler Stars in Globular Cluster M53

Csak kattints az eredeti képre /a linkre, hogy nagyban lásd/, és gondolkozz el azon, hogy ez a megszámlálhatatlanul sok égitest csak egy kis szikrányi darabja a mindenségnek. Vajon mennyire lehet helytálló az a lebetonozott hivatalos verzió, hogy egyedül a mi bolygónkon létezik élet?

Ez most csak egy kis kitérő volt részemről, de lenyűgözött a kép, muszáj volt kitenni. :)

Eredetileg ezt a Prometheus c. mozifilmből való képet szántam ide:

A filmet nem láttam, de a filmből való képek arról árulkodnak, hogy a világok teremtett látszatvilágok Látszat, mint a hologram, amely technikai eszközökkel létrehozható.Az energiarács háló az a szerkezet, amelyik a látszatvilágot létrehozza, és fenntartja. Pontosabban, valószínűleg nem is egy háló létezik, hanem több. Van amit már a tudomány is felfedezett, a Föld felszínét behálózó Ley-vonalaknak utána lehet járni. Egy jelentős Ley vonal épp keresztbe szeli az országot Zalától Zemplénig, épp a Pilis sokszor emlegetett szent helyén is /meg sok más szentnek tartott helyen is/ keresztül.

Képeket nézegethettek erről pl. itt

Az előző részben föltett videónak azért örültem, mert sok minden olyan dolgot bemutat, amit magyaráznom kellene, de így elég, ha utalok rá, ráadásul jobban is tudja.

Alapvetés:  Anyag, a hagyományos értelemben nem létezik. / Magyarázatért fordulj a videóhoz. :)/

Minden, ami körülvesz bennünket rezgés, vibráció, hullámok, amik létrehozzák a formát, amit tapasztalunk. Azonos paraméterek megléte esetén egy látszólag stabil formavilág jön létre, amit a közös tudat valóságnak elfogad.

Alapvetés: Nem a forma alkotja a tudatot, hanem a tudat alkotja a formát.

Magyarul a gondolat nem az agyban jön létre, az agy csak egy vevő/és adó/ állomás, amelyik az információt feldolgozza. Az agy segít bennünket tájékozódni, létezni ebben a valóságban, mint egy szuperszámítógép, de nem tőle származik az eredeti gondolat. Íme a Forrás:

"Kezdetben vala az Ige és az Ige vala az Istennél és Isten vala az Ige." Mondja János Evangéliumának kezdő fejezete.

Milyen érdekes, ha megnézzük a történelem folyamán sok találmány egyszerre jelenik meg a színem. Talán ez sem véletlen. Mintha az információ ott lenne mindenütt egyszerre jelen, és aki képes rá, felismerheti, és lehozhatja a szellemi szintről a fizikaira. A tervek, álmok megvalósulása minden esetben ezt az utat járja be: először "jön" az ötlet, aztán a megvalósítás fizikai formában. Vajon honnan "jön" az az ötlet? Véletlenül összegabalyodnak a molekulák?

Alapvetés: Minden valaha létrejött gondolat továbbél, mint egyfajta energiamintázat. Az is, amelyik nem valósult meg fizikai szinten. A lehetséges valóságok párhuzamosan léteznek.

Hogy  mit fogadunk el valóságunknak a választásunktól függ, a világunk valóságát pedig az emberek összességének választásai, a kollektív tudat határozza meg. Mindannyian hatunk a világunkban megjelelő valóságra.

Mivel a világunk viszonylagos stabilitását a rácsháló/k/-ból származó energiarezgések tartják fenn, a sugárzás mértéke, mennyisége, erőssége stb változása esetén megváltoznak a világunk tulajdonságai is, vagyis más valóságot fogunk tapasztalni magunk köröl, amennyiben képesek vagyunk elviselni a változást.

A paraméterek változnak. A valóságunk változik. Most.

Szeretném, ha lennének kérdések. Segítenének a gondolkodásban.

U. i.: 02. 10.-én, vagyis ma ezt a cikket találtam:
http://soundofheart.org/galacticfreepress/content/yet-more-evidence-emerges-our-universe-grand-simulation-created-intelligent-designer 
Milyen érdekes, hogy ő is arról beszél, amiről én, és épp most... 

2 és feledik rész

Mivel fizikából sosem voltam jó, a 3. rész írására készülve kértem egy kis segítséget a "Segítőimtől", majd halogatási céllal benéztem a fészbukra. Mit mondjak erre? Két lényegtelen bejegyzés után ott vigyorgott a képembe ez a videó. Ahogy belenéztem, már én is vigyorogtam: ezt küldték...

/Na jó, majd összekaparom magam, meg a 3. részt is! :)/

Mi az, ami történik velünk? 2. rész

http://bloggers.com/post/saturn-venus-and-mercury-alignment-with-pyramids-6891831

Bevezetésként elmondanám, hogy a fenti kép 2012. 12. 03.-án készült, a Saturnusz, Vénusz, Merkúr együttállásakor, Egyiptomban.

Amikor az atlantiszi civilizáció idején felrobbant az égboltozat, a terembura, az ősi tudást híven őrző beavatott papok, tudósok kidolgoztak egy tervet a Föld megmentésére.  A terv hatalmas méretű volt mind térben, mind időben. Atlantisz magasan fejlett technológiája a kristályokra épült, hatalmas méretű kristályokat alkalmaztak az energiák gerjesztésére, irányítására, fókuszálására, hasonlóan ahhoz, ahogy ma a lézert alkalmazzák. A beavatottak kimenekítették a legfontosabb gigantikus méretű kristályokat, és elrejtették őket a Föld különböző pontjain, leginkább az amerikai kontinensen. Hogy legyen némi fogalmunk a méretekről, be lehet írni a keresőbe pl. azt, hogy giant crystals. Érdekes belegondolni, hogy kristályos tulajdonsággal rendelkezik a víz is, így a Kárpát-medence alatt lévő hatalmas mennyiségű vízkészlet is úgy viselkedik, mint egy gyűjtőlencse.

A terv része volt még, hogy a Föld egész területén, meghatározott pontokon piramisokat hoznak létre. A piramisok nem temetkezési helyek, mint ahogy azt az iskolákban jól beleverik a fejünkbe, hanem energia generáló, fogadó és sugárzó helyek. A piramisok nem csak a földfelszín építményei, hanem a föld mélyében ugyanúgy megépítették a piramis formát, vagyis egy oktaéderről van szó. A kristályok és a piramisok alkotják a csatlakozási/földelési pontjait annak az energiahálónak, amit sok-sok ezer évvel ezelőtt terveztek meg azok a magasan fejlett lelkek, akik még ismerték és őrizték a hajdani tudást. Mivel tudtak az Univerzum ritmusos, ciklikus működéséről, tudták, hogy egyszer elérkezik a Föld egy olyan pozícióba, amikor a rá ható energiáknak a középpontjába, gyújtópontjába kerül. Ezt a hatalmas erejű és ritka együttállást akarták felhasználni arra, hogy az akkor létrejövő energialöket segítségével beizzítsák, újraindítsák a rendszert. Ha jól emlékszem, ezt a láncszemet Drunvalo Melchizedek: Az új ember születése című anyagában találtam.

Alapvetés: Ez az időpont most van!

Beavatottak most is élnek közöttünk, mint ahogy mindig is születtek le az idők folyamán. Az elmúlt években sorra járták a "szent helyeket" aktiválták azokat, energiakapukat nyitottak meg különböző szertartásokat alkalmazva, azzal sem törődve, hogy a többiek hülyének nézik őket. Ebben az időben sok öreg lélek született le azzal a vállalt sorsfeladattal, hogy tevőlegesen segíti ezt a hatalmas eseményt, annak a sikeres létrejöttét.

A magasan fejlett szellemiségű lelkek, a fénymunkások, fényharcosok és társaik erőfeszítését külső erők is nagyban segítik. Ezek a külső erők egyrészt maga a világ/bolygó tervezője/ura/mestere, másrészt az ő segítői az arkangyali és egyéb rendekből, a felemelkedett mesterek, akik már emberként is megtapasztalták a földi létezést, ezért sokat tudnak az itteni működési szabványokról. Segítenek minket azok a csillagtestvéreink is, akiknek létét nagyon szigorúan titkolják előlünk, de már nem sokáig, hiszen itt vannak körülöttünk számszerűen is sokan, jóval fejlettebb technológiai és szellemi szinten létezve.

A Föld 2012 végén belépett ebbe az erőtérbe. Valójában senki nem tudta, hogy sikerül-e a nagy kísérlet? Ha úgy nézzük, már sikeres, mert még létezünk, az apokaliptikus előrejelzések ellenére, melyeket alaposan fel is tupíroztak jól tudván azt, hogy az az ember, amelyik fél, alacsony vibrációs szinten van.

Jelenleg, érzéseim szerint egy mesterségesen felerősített, gerjesztett erőtérben vagyunk. Fokozatosan emelik a dózist, hogy legyen ideje a testnek alkalmazkodni hozzá. A test reakciói azok a tünetek, amelyekkel már többször is foglalkoztam: fáradékonyság, aluszékonyság, vagy épp ellenkezőleg alvás zavarok, kaotikus, élénk álmok, felfájás, szédülés, izomfájdalmak, különösen váll, nyak tájékon. A napokban még erősebben van jelen a szív táji szúrás, fájdalom akár a háti oldalon is, émelygés, hányinger, hányás, hasmenés. A test erősen tisztul a szennyező és méreganyagoktól, és a lelki szennyestől, amely a családi felmenőkre is vonatkozhat, tehát karmikus terhek is oldódhatnak.

Hogy mire való, és miért ilyen fontos ez a bizonyos energiarács rendszer, na ezt a következő részben írom le.

Mi az, ami történik velünk? 1. rész.

http://apod.nasa.gov/apod/ap130203.html

Úgy két hete hurcolom már magamban, aminek most nekiveselkedek.

Egyik hajnalban szokás szerint az álmomat próbáltam rögzíteni, összerakni, értelmezni. Ez mindig nagyon fontos, mert álomállapotban rengeteg üzenetet, segítséget kapunk az életünk alakításához, max. nem figyelünk rá, vagy nem tudjuk kódolni. A kód mindenkinél egyéni. Megfejteni úgy lehet, ha megfigyeljük, megjegyezzük jelentősnek tűnő álmainkat, aztán figyelünk rá, hogy mi történik velünk, vagy a környezetünkkel utána. Egy bizonyos idő után kirajzolódik egy rendszer, vagyis az, hogy mi mit "jelent" az álmainkban. Általában nem elég ehhez néhány nap. :)

Szóval aznap, miközben minél több részletet igyekeztem felidézni, egyszerre csak belém villant egy felismerés, olyan erővel, hogy hangosan felnyögtem: Te jó ég!

Megpróbálom leírni, ami összeállt bennem Nem lesz rövid, sem egyszerű és főként nem rímel a hivatalos tudomány álláspontjával. 

Alapvetés: A Föld - ugyanúgy, mint minden más az Univerzumban - teremtett. Számunkra elképzelhetetlenül magas intelligenciával alkotja meg a teremtője oly módon, ahogy a mérnökök, a művészek és a mesteremberek alkotnak itt a mi szintünkön is. Megálmodik egy rendszert, aztán igyekszik azt létezővé, működővé, élővé formálni. Ő határozza meg a koordinátáit, a működési rendjét, a teremtett világa lényegét, célját. Vagyis igaz, amit a teremtésről írnak, és érthetővé válik az a mondat is, hogy "és látá Isten, hogy jó", vagyis hogy működőképes, amit elképzelt, a "sosemvoltból" létezővé alkotott. Akit érdekel  Az Urantia könyv  sok érdekességgel szolgálhat ez ügyben.

Amikor a teremtett világ alkalmassá válik rá, a lelkek választhatják "játszóterüknek", ahol tapasztalatokhoz juthatnak a bolygó adottságainak megfelelően. Mint tudjuk, a Föld "Paradicsomnak" lett teremtve, ideális feltételekkel, és egészen addig a rendnek megfelelően működött is, amíg kívülről más alkotó képességekkel rendelkező létező/k/ bele nem nyúltak. Egyre többen mondják, hogy a világunk úgy működik, mint egy fraktál, ami a matematika nyelvén, algoritmussal leírható, önazonos rendszer. Elég egy kevés változtatás, és az addig tökéletes mintázat megváltozik, más formát kezd írni. Ez volt az, amit bűnbeesésnek mesél a Biblia.

A torzult mintázat elvezetett oda, hogy az addig az "Isteni" rend szerint egymással szereteteben élő, egymást segítő lelkek között kialakult a hiererchia, a hatalmi rend, az önzés, és létrejött egy olyan civilizáció, amely magas tudományos fejlettséget ért el, és a kristályenergia használatával felrobbantotta a bolygó körül lévő energiaháló rendszert. / Atlantisz / Ezt a hálót a régi magyar nyelvben teremburaként ismerték, és ha kicsit gondolkodunk, a szó analógiája rá is mutat a jelentésre: TÉRemBÚRA, vagyis térvédő szerkezet. A háló összeomlásával megszűnt a bolygó folyamatos kapcsolódása az addigi "Isteni" /szeretet /energiához, és a bolygó lakói arra kényszerültek, hogy mintegy csapdába esve újra és újra ideszülessenek, és más mód nem lévén, egymástól vonják el a létezésükhöz szükséges energiát. Az egymást követő nemzedékek tudatában egyre jobban elhalványult az Isteni kapcsolódás emlékezete. Mintha sötét köd szállt volna alá. Ez a köd még mindig itt van köztünk. Néha már itt-ott ritkul, bevetül már egy-két fénysugár, de sokan még mindig sötétben tapogatóznak mit sem tudva arról, hogy kik is ők valójában, mivégre vannak ebben a világban.

Hogyan leszünk képesek kiszabadulni ebből a ködből, és hogy segítik ezt "kívülről" "felülről", ez lesz a következő rész tartalma.