Befelé nyíló kapu

by Sarah Hornsby

Mindannyian másképpen érkezünk meg a belső utakra nyíló kapuhoz. Az is lehet, hogy már többször is elértünk idáig, de sosem léptünk át rajta, csak belestünk, aztán vagy nem tűnt elég hívogatónak amit épp láttunk, vagy épp elrettentett, és gyorsan visszacsuktuk. Inkább kerestünk egy kerülőutat, mit sem sejtve arról, hogy minden út elkerülhetetlenül ehhez a kapuhoz vezet.

A belső utak felfedezéséhez, bejárásához csendre van szükségünk. Talán azért tűnik olyan nehéznek belépni belső világunkba, mert a külvilág folyton zajong, hivalkodik, elvonja a figyelmünket.

Ülj csak le egy nagy forgalmú bevásárló központban, és próbáld kívülállóként figyelni, mennyi inger ér folyamatosan, egy időben: mozgás, fények, színek, hangok, illatok, érzelmek. Egy nagy-nagy kavarodás, amit az agyunk őrületes tempóban próbál analizálni, folyton új és új ingerekre fókuszálva. Persze a gyakorlottak ilyen közegben is képesek elvonulni belső csendjükbe, de ők már máshogy látják környezetüket.

Legkönnyebben akkor jutunk át a kapun, ha egyedül vagyunk, - lehetőleg a természetben - és csak szemlélődünk minden cél nélkül, mondhatni "csak nézünk ki a fejünkből". A történések átfolynak rajtunk, nem érintenek meg, nem késztetnek reagálásra. Az agy kikapcsolva, saját létezésünk a középpont, a tengely, amely körül ez a világnak nevezett szemfényvesztés áramlik. Nem kell hozzá drog, sem semmilyen szer, elég csak átlépni a lényünk belső világába vezető kapun.

Azt gondolnánk, hogy ha elindulunk befelé magunkba, intim, szűk helyen találjuk magunkat, ehelyett a tágasság határtalan érzete fogad. Határtalan és ragyogó. A lélek kibújik a test szűk behatároltságából, és megtapasztalja a kiterjedést, az örömöt, a nyugalmat, az elfogadást, a biztonságot. Szabad és lebegő. Hasonlót talán az álomba zuhanás előtti utolsó éber pillanatokban érzünk, de ez bármeddig fenntartható.

Ha az utazó kellőképpen feltöltődött, felébredhet a kíváncsisága, szeretne továbblépni, felfedezni mi van még az eddigi tapasztalásokon túl. Bármerre indulunk is, mindig önmagunkkal fogunk találkozni. Felbukkanhat bárki, az mi magunk vagyunk /voltunk-leszünk/ különböző élethelyzetekben, korokban, megélésekben. Fel kell ismernünk az összes aspektusunkat, elfogadni, magunkba olvasztani, feloldani, átszeretni.

Ha akarom kaland, ha akarom munka. Kitartást és türelmet igényel. Az önmagunkkal való szembenézés nem mindig kellemes. Sokszor "megzakkanthatja" az embert. Jó tudni, hogy minden szembenézés lehetőség arra, hogy régtől magunkkal hurcolt, megoldatlan problémáinkat, fájdalmainkat fel tudjuk ismerni, le tudjuk tenni, fel tudjuk oldani. 

Megszabadító, felszabadító élmények ezek, amelyek egyre közelebb visznek a teljesség megéléséhez.

Ajánló

kanjizafilm.blogspot.com

Ha úgy vagy, ahogy én éppen nagyon nem, vagyis éppen unatkozol, ellátogathatsz erre az oldalra: 

http://szolgakurzus.blogspot.com/p/filmek.html

Megméretés

ehow.com

 

Valójában mindegy, mit hiszel magadról. Valójában mindegy, mit hisznek rólad mások. 

Amikor szembesülsz egy történéssel, a reakcióid beazonosítanak. Amíg újra és újra találkozol ugyanazzal a történéssel, addig csak a saját körödben cirkálsz.

Minden mást hinni illúzió. 

Az általunk elvetett magok

foto: armedblowfish

kicsíráznak, akkor is, ha csak elhullajtottuk őket. Ki tudja hol, ki tudja mikor, de megjelennek, előbújnak, virágot, majd termést hoznak, mit sem törődve azzal, hogy ők számunkra dísznövények, vagy ártalmasnak tűnő gyomok.

Amit elvetettünk, azt aratjuk.

Energia

Rátaláltam egy blogra: http://vanmagyarazat.blogspot.com/ , és ezen belül egy olyan sorozatra, ami azzal foglalkozik, amin sokat tűnődtem az elmúlt időben, és ennek hangot adtam többször is.
A holografikus Univerzum c. videó és az Egységes világképben összefoglalt információk, nagyon szimpatikusak, és főleg nagyon érthetően összegzik amit jelenleg erről a témáról lehet tudni, vagyis amit én ismerni vélek. Talán még jobb az a megfogalmazás, hogy: ahogy én gondolkodom ezekről a dolgokról. A témán belül sok egyéb út is nyílik az ínyencek számára, pl. a Földet behálózó különböző energiavonalak rendszere, és ennek az egész Univerzumba való beágyazódása, valamint, hogy ennek mi köze van a szakrális geometriához.
A http://vanmagyarazat.blogspot.com/ blogban ezen kívül nagyon sok érdekes és alapos anyag van.
Pl.:a Föld méretét bemutató videó, ami után elgondolkozhatunk, hogy vajon igaz-e a az állítás, hogy csak egyedül létezünk intelligens lényekként az Univerzumban?
Nagy tékozlás volna! :)

Ez van

 

http://bristol.indymedia.org/article/25020

Sose félj,

nem lesz másé, ami téged illet.

Ne remélj,

nem lesz tiéd, amihez még nem nőttél fel.

Flexibilitás

masternewmedia.org

Jó múltkorában olvastam arról, hogy az idő voltaképpen rugalmas. Mint tudjuk, valójában nem is létezik, a tudatunk által szabályozható.

Történt egy reggelen, hogy ránéztem az órára, és azt láttam, hogy 7 percem van munkakezdésig, ám maga az út a munkahelyemre legjobb esetben is több, mint 10-12 perc. Na, mondom, itt a lehetőség lefolytatni a nagy kísérletet, elvégre ugye, a tétel bizonyítás nélkül nem sokat ér. Lássuk: valóban flexibilis-e az idő?

Tekertem, mint őrült, miközben tudatosítottam, hogy az idő áll, én pedig haladok benne, gyorsabban, mint ahogy a környezetem működik. Jókat vigyorogtam magamban.

Ennél jobban csak akkor vigyorogtam, mikor bezuhantam az ajtón, ránéztem az ottani órámra, és azt mutatta, hogy 7 percem van munkakezdésig.

Na, jó, az óra egy kicsit késett, és volt egy enyhe hátszelem, de akkor is! :))

Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy azt olvasom, hogy a 5. dimenzió rezgéstartománya már rendelkezésünkre áll. Ez érthetőre fordítva azt jelenti, hogy a teremtéseink, /vagyis mindaz, amit a gondolataink által létrehozunk/, már időkorlátok, időeltolódások nélkül megvalósulnak. Hogy mégis miért nem tapasztalunk meg ebből semmi? Mert nem tudunk róla. Azt tudjuk, hogy a 3. dimenziós törvények szerint élünk, a dolgok úgy működnek, ahogy eddig megszoktuk, és teremtéseinkkel létre is hozzuk a megszokott 3. dimenziónkat.

Kalandorok! Játékra fel! Nézzük, működik-e ami lehetetlen? Vagy amit annak hittünk eddig? Vevő vagyok minden ezzel kapcsolatos infóra! :)