Talán van valami jelentősége, hogy nemrég épp Emoto doktort idéztem meg a blogomban. Most találkoztam a kérésével, amit közzéteszek. Holnap lesz aktuális.
Itt olvasható:
2011. március 30., szerda
2011. március 29., kedd
Jó tanács
mikemeikle.com
A jó tanácsokkal csak az a baj, hogy általánosak, nem személyre szabottak, ezáltal én vagy te, nem tudjuk használni, mert ahhoz, hogy alkalmazhatóak legyenek, a saját helyzetünkre kellene őket alkalmazni.
Külön tudomány felismerni és értelmezni, hogy mi az amiben most vagyok, és mi az, amit ebben a helyzetben a legjobb megtennem. Még jobban bezavar, hogy a saját helyzetemben benne vagyok, tehát nem vagyok képes elfogulatlanul megítélni.
Ez lenne a szerepe a "segítőknek", a "gyógyítóknak", hogy elfogulatlanként , mellettünk állva, fogják a kezünket, végigvezessenek minket a magán-kálváriánkon, mindig megmutatva, hogy épp hol járunk, mi az, amit teszünk magunkkal és másokkal.
Erre csak azok képesek és alkalmasak, akik már végigjárták a sajátjukat, ezért megértik a másik gyengeségét, sebezhetőségét és gyarlóságát. Csak akkor hitelesek.
Mi azzal segíthetjük a folyamatot, ha megfigyeljük önmagunkat.
Automatikusan működünk, azt hisszük, tudjuk mit akarunk, mit hogy csinálunk, de érdemes időnként úgy tenni, mintha kivülről figyelnénk magunkat, mint egy teljesen ismeretlen embert: hogy reagálunk szituációkra? Mit mondunk a telefonba, ha valakivel beszélgetünk? Ki az, aki kiváltja belőlünk a türelmetlenséget, vagy a dühöt? Mitől leszünk idegesek? Mi az, amitől ellágyulunk, amitől olyat teszünk, amire nem hittük volna, hogy képesek vagyunk rá? A kérdések sora tetszés szerint folytatható...
A lényeg, hogy meg kell ismerni magunkat.
2011. március 27., vasárnap
Elágazás
A Fork in the Road by Jibbo
"Mindig van egy útkereszteződés, ahol ketten nem egy irányba indulnak tovább."
/ - idézet sajnos nem tudom már kitől /
U.i.: Még szerencse, hogy ez egy kerengő! :)
U.i.: Még szerencse, hogy ez egy kerengő! :)
2011. március 26., szombat
Tavaszi látkép
John Nolan: Spring Daffodils
Ez már tényleg a tavasz! Az aszfaltot kivasalt békatetemek pöttyözik, és bársonyos ibolyaillatú böjti szelekkel megküzdve kerekezek az ibolyamezőkké változott útszélek és árokpartok között. A tulipánlevelek annyira sietnek nőni, hogy igyekezetükben elfelejtenek gondoskodni a kellő szilárdságról, és részegen dülöngélnek össze-vissza. A kertekben emberek és méhek sürgölődnek, mintha csak óráik lennének a napsütéses időt kihasználni, és valóban, szinte csak lopkodjuk az időt arra, hogy gyomláljunk és vessünk. A tél jó, ha tíz napfényes napot adott fukar kézével, esőt és havat viszont annál többet. Nálunk, ahol a föld tömör és nehéz, nagy vizes rögök, és zöldülő vízzel teli árkok és lapályok uralkodnak. Ha majd nagy nehezen sikerül elvetni a magot, lehet, hogy a gyenge növényt már a gyilkosan erős napsütés ítéli korai halálra. Vagy a rapszodikus fagy.
Végül is a sors útjai kifürkészhetetlenek, ahogy az okosok szokták mondani.
Mégsem cserélnék a beteg nagyvárossal, ahol a sivár kedvetlenség és a koszos-szemetes igénytelenség oldalog a sokszorfeltúrt toldott-foldott szűk, autókkal telezsúfolt, élettelen utcákon.
A harmincnál több gólyafészek lakói is érkeznek folyamatosan. Általában először csak a pár egyik tagja érkezik. Megtartja a kárfelmérést, aztán hozzálát, hogy kissé lakályossá tegye, mire párja megérkezik.
Ha tehetném, leülnék, és megfigyelném, hogy nyílnak ki a jácintok, és a számomra nagyon kedves nárciszok, mert olyan gyorsan teszik, hogy talán már szabadszemmel is látható!
2011. március 23., szerda
Próbák
Forestal by Kark Melo
Létezik Gondviselés.
Folyamatosan próbál terelni minket, de meghagyja döntési szabadságunkat.
Újra és újra elénk hozza azokat a helyzeteket, amiket meg kell tanulnunk megélni, és megoldani, mert anélkül nincs továbblépés.
Gyakran a legkeményebb próbatételekre van szükségünk ahhoz, hogy felismerjük mi is az, ami az életben a legfontosabb.
A tegnapi nap megélései, és a Csillag oldalán olvasott levél is ezt erősíti bennem.
2011. március 22., kedd
Üzen a víz
Úgy hiszem, sokan hallottak már Masaru Emoto japán tudós vízzel végzett kísérleteiről, amellyel ráébresztette a világot arra, hogy a hang, a szó, a gondolat, de még a szándék is hat a vízre. Minden hatás leképeződik, formát ölt, gyönyörűséggé válik, vagy rombol. Vigyázzunk hát, mit mondunk, vagy gondolunk, és vigyázzunk Rá is, a vízre, mint legdrágább kincsünkre!
2011. március 19., szombat
Örvény
http://www.dreamstime.com/water-vortex-image8597559
Emlékszem, amikor még gyerekként elcsodálkoztam azon, hogy a miniatűr DNS ugyanúgy spirál alakot formáz, mint a mérhetetlen méretű galaxisok. Ha a legkisebb és a legnagyobb egyforma, akkor ez valami alapmintázat kell, hogy legyen! Elnéztem a lefolyón spirális örvényben eltűnő vizet, és elképzeltem, hogy a másik oldalon ugyanez a forma megy ki megfordítva. Két forgó, szűkülő-táguló szembefordított tölcsér, középen egy közös ponttal, ahol valami teljesen más kezdődik, mikor az egyik átmegy a másikba. Az az érzésem, hogy most ezt a tölcséreffektust éljük. Ahogy telik az idő, egyre közelebb sodródunk a középponthoz, ezáltal egyre gyorsul minden, egyre labilisabbá, kiszámíthatatlanabbá válik. Aztán majd egyszer, ha keresztüljutunk a kaotikus középponton, lassan újra minden rendezett formát ölt, a hullámok kisimulnak, és megnyugodva végre körülnézhetünk az új világunkban.
Bármerre járok, tapasztalom, hogy az emberek érzékenyebbé, figyelőbbé, bizonytalanabbakká válnak. Amit régebben kinevettek, vagy magabiztosan csak legyintettek egyet, most aggódó tekintettel kezdik hallgatni, nézni. Egyre többen keresnek válaszokat a bennük felvetődő kérdéseikre. A változások tetten érhetők a mindennapjainkban. Félni értelmetlen, de főként káros! Erre a hullámvasútra magunk váltottunk jegyet, kiszállni nem lehet, akkor legalább próbáljuk meg élvezni a menetet!
Azok, akik nyitottak, akik kísérletező szándékkal rendelkeznek, vagy azok, akik tudatosan élik a változásokat, a Hathorok legújabb üzenetét megtalálják az alábbi oldalon:
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)