Fölfelé

 

Ha elfogy az út, akkor irány az ég! :-)

szakadék

Szóval ez már a szakadék széle... Vagy, ha szerencsés vagyok, akkor a híd eleje. Azé a hídé, amelyik mögött úgy omlik le, és szét a hátra hagyott út, mint a rajzfilmeken. Ha valóban ennyi volt a játék, akkor mostanra a mátrix lebontása programozva, az ENTER lenyomva.
Ennek tudatában kétféle alapgondolatom van. Egyrészt: hihetetlen, hogy az emberiség nagy része tudomást sem akar venni arról, hogy mi történik körülötte és vele.
Másrészt: ha idővel nem engem igazolnak a hiedelmeim, hanem kiderül, hogy mindez csak egyfajta menekülés, vagy elmebaj?
Nem tudom, melyik az ijjesztőbb variáció? Ha megindul a föld mögöttem, vagy ha megmarad ilyennek, amilyen most...

minimal

Meg kell tanulnunk mindenben megtalálni a szépséget! Mert mindenütt ott van, csak nem is használjuk az érzékeinket. Megyünk az utcán, a fejünkben dörömbölnek a gondolatok, az elfojtott indulatok, a ki nem mondott mondatok. Megoldatlan helyzetekre számtalan nemlétező variációt lefuttatunk, aggódunk, pánikolunk, versenyt futunk a nemlétező idővel. Elfutunk a szépségek, az élet, az igazán fontos dolgok mellett. Már régen elfelejtettünk rácsodálkozni a bennünket mindenhol körülvevő gyönyörűségekkel teli világra.

Nincs fontosabb, mint az a pillanat, amit éppen élsz!

Csak ami most van, az a valóság, soha nem volt és soha nem lesz újra!

Föld a cseppekben

Találtam ezt a fotót
/és még sok fantasztikusan jót /, és persze tűnődni kezdtem... Vajon milyennek is képzelem el a születő Új Földet? Hogyan hathatják át egymást a dimenziók? Hogyan lehetne érzékelni a folyamatot? Elalvás előtt hagyom, hogy alkossa meg magát a tér körülöttem, hogy színek és mozgások ébredjenek, de egy határon túl nem jutok. Talán nagyon akarom. Emlékszem, mikor jó tíz éve olvastam Steinert a Föld különböző ciklusairól, mennyire abszurdnak és érthetetlennek találtam. Most személyesek részt veszek egy új születésben. Ha minden jól megy :-)...

-->

2010.01.27.

RÉ-Vész

Mit viszel Magaddal a Végső Mérés Idejében?

Készíts listádat, de vigyázz listád csakis örök értéket mutathat.

A lineáris idő Most pillanatától számítva a 99. napon elindul a HaJó, melyet az örök Ré-vész vezet.

A 99 nap minden pillanata lehetőséget ad az örök érték feltárására SZívedben.

Átfordító Erőként áramlanak a Központi Mag Hangjaként az Erőhatások, melyek csakis a SZívedben MegErősödve érnek Lényed  bizonyosságában.

Minden pillanatot figyelemmel tölts, bizalommal érlelj és szereteted hasson át, mert eljött az IDŐ.

Csakis a LélekJelenlét számít, az a Tér amit megtöltesz örök értékkel.

Csendben, nyugalommal érleld lelked virágait.

/Baranyai Zsuzsanna/ 

Városok ll.

Ezt a képet "véletlenül" találtam és most azért tettem fel, mert egy meditáció után szikrázó fehér-ezüst lapított piramis- formákat láttam a horizonton magasodni. Tudtam, hogy nem az Egyiptomi piramisok, hanem valami más, amit "látok". Most, hogy ezt megtaláltam, úgy érzem, akár ezek is lehetnének. /Bár nem lapítottak. :-)/

http://hg.hu/cikk/epiteszet/5767-format-olt-a-jovo

Városok

 Van egy városom. Álmodom vele már egy ideje. Ismerem, tudom, hogy ez az álombeli város, ami a mi valóságunkban nem létezik. Van benne metró, villamos, vasútállomás. Áruházak, templomok, kávéházak, kollégiumok, különféle magánházak, üzletek, telkek, és minden egyéb, ami van egy városban. Tudom, hogy mikor merre járok benne, és, hogy már sokszor jártam itt.

Már régóta rájöttem, hogy nekem az utazások a folyamatot jelentik, valamit, aminek még nem értem a végére. A kollégiumok, iskolák szembesítenek a megtanulandó feladatokkal. Időnként kirándulni megyek, társas utazásra. Akkor nehézségekre számíthatok, különösen, ha hegyet is mászunk. Gyakran áradó folyón kell átkelnem álmomban. Van hogy átmegyek, van, hogy nem vállalom. Az áruházak bevételt jelentenek, legjobb, ha piacon járok, kirakodóvásáron. Van egy tavam is, olyasmi, mint a Balaton, vagy időnként, mint a tenger.Nem igazán jó előjel, betegség is lehet. Uszoda, fürdő, szintén enyhébb betegség.Ha csak egy épületet látok, akkor az leginkább én magam vagyok, érdemes megfigyelni, hogy melyik része az, amiről szól a történet. A tető a fej, a falak a "tartóváz" a gerinc, vagy a csontok, a pince meg a rejtett mélyen bennem lévő dolgok. És még sorolhatnám. Az álmok sokat elárulnak és sokat segítenek, hogy megismerjük magunkat. nem hiszek benne, hogy az álmok mindekinek ugyanazt jelenik. Ezt is meg kell tanulni, odafigyeléssel, türelemmel, mert egyedi a kódolás.