A viskó

Kedves ismerőseim megajándékoztak ezzel a könyvvel, és ami nem kevésbé fontos, néhány óra értékes beszélgetéssel. Ezek az élmények vezzetek a bűnről szóló "faramuci" okoskodásokhoz.

Jó volt olvasni a Ti véleményeteket, de érdekes módon úgy éreztem, hogy egyikünk sem gondolta át a másik véleményét, hanem a saját álláspontjáról próbálta meggyőzni a másikat. Még csak meggyőzni sem, csak a témáról fontosnak tartott gondolatát osztotta meg a többiekkel. Ez nem baj! Sőt!

Amikor elkezdtem a könyvet olvasni, erősen az  említett beszélgetés hatása alatt voltam még, és valóban keveredett bennem a kutatás és a moralizálás. Akkor született a bejegyzés. 

A könyv egy tragikus élethelyzet átlényegítésének a története. Eleinte úgy éreztem, semmi új mondanivalót nem tartalmaz számomra. Semmi olyat, amit más forrásból ne ismernék már. Aztán valami varázslatos történt. A mondatok nem az intellektushoz szóltak, hanem valahol nagyon mélyen érintettek meg. Azt mondanám, ha nem lenne lestrapálva és kifosztva ez a kifejezés, hogy a szívemhez szóltak.

Ajánlom minden keresőnek és ébredőnek, mert a legtisztább, legegyszerűbb megfogalmazását találtam meg mindannak, amelyre mindannyian törekszünk.

A könyv a Immanuel Alapítvány kiadásában jelent meg. www.immanuel.hu

Tanító

 

Coelophisis querry at Ghost Ranch

Több évvel ezelőtt, még nehezebb volt találkozni olyan emberrel, akivel olyan témákról lehetett beszélgetni, amik akkor éppen engem érdekeltek. Válaszokat keresetem olyan kérdésekre, amelyekre materialista neveltetésem folytán nem kaptam kimerítő választ. Sok mindent olvastam, lényegében válogatás nélkül mindent, amihez hozzájutottam, és tudtam, hogy sokkal több van "földön és egen", mint amit tanítottak nekem. Nyakig jártam a "Bizonytalanság és a Kétség Mocsarában", és mindenbe kapaszkodtam, ami elébem került. 
A fiatal srác, akivel beszélgettem, elmondta, hogyan tudnék kapcsolatba kerülni a személyes tanítómmal, egy meditáció segítségével.
Először el kellett képzelnem egy erdőt, amilyen részletességgel csak tudom. (Illatok, színek, fények, tapinthatóság.) Átkelvén az erdőn,  egy folyóvíz partjára érni, és azon is át kellett valahogy jutni.

A túlsó parton valahol várt rám egy tábortűz, azt megtalálva le kellett ülni a tábortűz mellé. A mindenkori tanító akkor majd jön, mellénk, vagy mögénk lép, megszólít, és elmondja, ami ránk tartozik.

Megtettem az utat, átkeltem a folyón. Egy nagy, kietlen katlanba jutottam, ami olyan volt, mint egy elhagyott kőbánya. A tábortüzet is megtaláltam. Pontosabban a tábortűz helyét.

Még füstölgött a hamvadó parázs.

Közszolgálati közlemény

A lányom nagyon a szívén viseli három tacskó kiskutya sorsát, így most az ő kérésére szerepel itt ez a néhány sor.

3 tacskó kiskutya gazdát keres! Tegnap születtek, szóval még nagyon picik, de ha elég nagyok lesznek, ingyen elvihetőek. Akit érdekel, kérem, jelentkezzen. Ha esetleg ő nem is, de ismer valakit, aki szeretne kiskutyát, kérem, értesítse.

Köszönöm, a kiskutyák nevében is!

Bűn

www.macportal.hu

ÉN NEM TUDTAM

Én úgy hallgattam mindig, mint mesét,

a bűnről szóló tanítást. Utána 

nevettem is - mily ostoba beszéd!

Bűnről fecseg, ki cselekedni gyáva!

Én nem tudtam, hogy annyi szörnyűség

barlangja szívem. Azt hittem, mamája

ringatja úgy elalvó gyermekét,

ahogy dobogva álmait kínálja.

Most már tudom. E rebbenő igazság

nagy fényében az eredendő gazság

szívemben, mint ravatal, feketül.

S ha én nem szólnék, kinyögné a szájam

bár lennétek ily bűnösök mindnyájan,

hogy ne maradjak egész egyedül.

                                          / József Attila /

Napok óta a bűn értelmezése körül forognak a gondolataim.

Miért olyan fontos kérdés ez a spirituális fejlődés során?Miért vagyok én ember létemből eredően eleve bűnös? És, ha az vagyok, folyamatosan tudatában kell-e lennem bűnös voltomnak?

Az egom, persze kézzel-lábbal tiltakozik az ellen, hogy ez igaz lenne.

Pedig, azt hiszem, lassan tisztul a kép.

Az eredendő bűn alatt az értendő, hogy a tökéletes isteni harmóniából  az ember szabad választása által kiszakította magát, és ezzel diszharmóniát hozott létre. A diszharmonikus rezgések egyre több mindent áthatottak, egymást gerjesztették, és eljutottunk oda, ahol most járunk. Körülvesz bennünket az átláthatatlan, sűrű homály, a kilátástalanság, az elszakítottság érzete, az agresszió, a félelem. Mivel már nem emlékszünk arra, hogy a magunk választása juttatott bennünket idáig, azt hisszük, mindez Isten büntetése. 

Wm. Paul Young: A viskó c. könyvében a Teremtő ezt mondja a számonkérésre:

"Nekem nem kell megbüntetnem az embereket a bűneikért. A bűn önmaga büntetése, ami belülről emészti az embert. Az én célom nem az, hogy büntessem az embert, hanem hogy megoldást adjak rá."

"Fog ez menni!"

http://www.magnificat.ro/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=4577&Itemid=247

Egyszer már írtam Csaba testvérről ebben a blogban. Most újra szeretném mindenki figyelmébe ajánlani az Ő gondolatait. A beszéde a csíksomlyói pünkösdi búcsún hangzott el.

Egyszerű, emberi, igaz és felemelő.

Beszorulva

Történt egyszer, hogy Micimackó, aki nagyon szeretett enni, és emiatt hajlamos volt elfeledkezni arról, hogy ez bizonyos következményekkel jár, meglátogatta Nyuszit. Amikor már mindent megevett, amit illett, sőt, annál többet is, indulni készült:

"– Akkor hát megyek. Isten áldjon meg!
– Isten veled! Remélem, jóllaktál.
– Mér, van még valami? – csúszott ki Micimackóból.
Nyuszi elrakta a terítéket, és kissé hűvösen csak ennyit mondott:
– Nincs.
– Nem úgy gondoltam – mondta gyorsan Mackó. – Hát akkor szervusz. Most már sietnem kell.
És már lódult is neki az ajtónyílásnak.
Mellső lábait kidugta, a hátsókkal nekifeszült, s egy percre az orra ki is került a szabadba.
Aztán a fülei... aztán a két mancsa... aztán a vállai... aztán...
– Segítség! – ordított Micimackó udvariasan. – Azt hiszem, jobb, ha visszafordulok.
– Annál is inkább – mondta Nyuszi –, mert magam is szeretnék kijutni.
– De nem megy ám! – mondta Micimackó. – Teringette!... Illetve azt akartam mondani: segítség!
Nyuszi hirtelen meggondolta magát, s mivel lakásának volt még egy másik kijárata, gyorsan kiosont rajta, megkerülte a buckát, odaugrált Mackóhoz.
– Bennragadtál? – kérdezte.
– Azt éppen nem – vetette oda Mackó fölényesen. – Csak pihenek itt egy kicsit... Tűnődöm és dudolászok."

                                                                                       

                                                                                                                            / Milne - Karinthy : Mcimackó/

Amikor úgy teszek, mint aki tűnődik és dudorászik, az csak ezért van, mert szeretném, hogy úgy nézzen ki, normális mederben folyik az életem.

Szerelem és tánc

http://www.youtube.com/watch?v=OQIy-s5svew&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=UwKdHGh4bMs&feature=related

• Judah al-Harizi (+1235)

A megőrzött titok

A lány a szerelem házába vitt.

Mint Abigail, szép volt, s szeplőtelen.

Mikor levette fátylát, láttam én,

Hogy kecsességben túltesz Eszteren.

Fénye reszketést szült az éjjelen.

A dombok táncba kezdtek, mint barik.

S hittem: titkunk kiderült hirtelen.

De kinyújtotta felém két kezét,

Sötét hajába fonta kételyem,

S a nappal éjszakává lett megint.