"Ki az akit követsz? Miért teszed?"

Az információk sok irányból zúdulnak ránk. A keresők prófétákra várnak. Igazszólásokra hallgatnak. Próbálom használni a megérzéseimet. A saját világom saját útjelzőket használ.
Amióta idejöttem, mióta az "eszem tudom", mindig úgy éreztem: "Haza akarok menni". Szerető család vett körül, jó körülmények között éltem, de elvágyódtam. Ami körül vett, nem volt az én világom. Ketrecbe zárt vad voltam, ringattam magam, mint a medvék az állatkertben. Most kapaszkodom ígéretekbe, várom, hogy igaz legyen, hogy jön valami tisztább világ.
Akarom teremteni azt a világot!
Követem a szívem szándékát.

Cselekvők

A történet arról szól, hogy nagyhatalmú lények hatalmukról önként lemondva szolgálatot vállalnak. Elfelejtik, hogy kik voltak, szeretteiktől távol, magányosan, szenvedésekkel, küszködésekkel teli életbe születnek. Aztán egyszer csak lassan emlékezni kezdenek. Fölsejlik bennük, hogy kik is ők, és hogy miért is vannak éppen itt, ahol vannak.

Mintegy véletlenül segítők, könyvek, információk tűnnek fel, mindig épp olyanok, amilyenre épp szükségük van. Megtehetik, hogy ezt nem veszik észre, hogy elmennek a jelek mellet, amit talán épp ők tettek oda emlékeztetőként maguknak. A választás mindig szabad. A következményért viszont mindig vállalni kell a felelősséget.

A történet rólunk szól.

Ha valaki ráébred, hogy mi a célja a világon, miért jött, akkor a csendes szemlélődés ideje lejárt. El kell indulni, fel kell rázni a szendergőket. A sötétítőfüggönyöket széthúzni, ablakokat kitárni, beengedni a fényt és a friss levegőt.

Hadd lássa meg mindenki saját csodálatos önvalóját!

A pantokrátor

A törvények nem ismerése nem mentesít a felelősségre vonás alól. De vajon a törvényeket ismerik-e az emberek, vagy már teljesen elfelejtették? Akik pedig ismerik őket, vajon igyekeznek-e emlékeztetni a többieket? Vajon akik hallják a szavakat, nem legyintenek-e nevetve? Akinek van füle a hallásra, most minden igyekezetét elő kell, hogy vegye, mert minden jószándék összeadódására van szüksége a világnak, hogy megmaradhasson!

Karácsony

Adassék a Mindenségnek békés, boldog Karácsony!

Egy igaz ember

Kevés embert ismerek, aki valóban hiteles. Böjte Csabát sem ismerem személyesen /sajnos/, de minden megnyilatkozása után azt érzem, hogy igen, így kellene, csak így szabadna élni. A "fénymunkálkodás" haszontalan pótcselekvésnek tűnik, hamisnak, köldöknézőnek. Ő nem csak beszél, filózik, meditál, hanem teszi amit tenni kell, hogy a világ jobbá váljon. Legyen áldott!




http://www.adata.hu/_hj/DOKU.Nsf/aeb5e4c08ec7c2ce852566f200140bd7/fc86edf5faae6641c1256faa002f7e6d?OpenDocument
http://www.youtube.com/watch?v=wiFTb-LZFQY

Egyszerűen imádom a fraktálokat!

És most mondja nekem valaki, hogy mindez nem maga a csoda! Fraktálok 3D-ben. És aki szeretne elképesztő dolgokat látni, ajánlom figyelmébe: http://www.skytopia.com/project/fractal/mandelbrot.html#pics

Tél, fagyok

"Áldja istenét, kit istene megáldott,
  Adván néki meleg hajlékot s családot.
  Milyen boldogság most a jó meleg szoba,
  S meleg szobában a barátságos család!
  Most minden kis kunyhó egy tündérpalota,
  Ha van honnan rakni a kandallóra fát,
  S mindenik jó szó, mely máskor csak a légbe
  Röpűl tán, most beszáll a szív közepébe."

                                  /Petőfi/